Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Hidvégi Lajos: Sírok a határon. Középkori határjelek Cegléd és vidékén

tona" mellett.

13 A lovassírtól északra, az alberti határ (közelében tizennyolc téglás sírt bontottak föl. A mai határ ettől kissé eltér. Alberti rovására történt „kiigazítása" a hagyomány szerint akkor történt, amikor „Szilassy birtokos ezt a határrészt lóval járta be és így szabta meg a válaszvonalat". MIKELAKA (Abony, 09). 1450 : „.. .metas possessionum Mykolaka et Vadaeghaz desertarum..." (Zichy okmt. IX. kötet, 270. oldal) 1864 :§ (Pesty). 1:25 000, L: 50 000, 1:75 000, Abony kataszt. tkp., PmT 32:§. „A hagyomány azt beszéli, hogy az előbbi időben templom és környékén falu feküdt volna. Egyes szántók néha épület-alap omladékaira akadnak. Mikelaka domb tövében lett volna a város vagy is akkor falu és azon nevet viselte volna."

14 Mikeläka templomának romjait Györe Pál abonyi múzeumigazgató is megfigyelte a Karai úttól mintegy 600 méterre, a Garastanyánál. A két pusztafalu Kőröstetétlennel volt szomszédos. Mikelaka cinterme a két falu határán van, így az északi rész Abony birtokát gyarapította, a déli félfalu Kőröstetétlent. SZENTDEMETER (Cegléd, K12). 1368: „...ad unam aliam ecclesiam sub titulo b. Demertii martyris constructam.. ,"

16 Szentdemeter falu népe elszéledt a mongoltatárok elől, templomostól puszta lett. Az újjáépítéskor a puszta északi része Szelének jutott, a déli rész Ceglédnek, középütt húzták meg a határt, a .cinterem a templomrommal együtt határjelként szerepel azóta is. Középkori szokás szerint a szomszéd birtokosok elkívánták, adományként meg is kapták a teljes pusztát. A ceglédiek ellent mondtak. Jött a török, most a ceglédiek vették birtokba a puszta másik felét, végül is az időközben megsemmisült temető és romok elkerültek vagy kétszáz méterre Ceglédtől. Terepbejárásomon megállapítottam, hogy a sírok nagy része érintetlen. A nép is tudja, hogy itt falu volt hajdan, „a török időben". „A Halottas-parton gyerekkoromban sok koponyát találtunk. Az öregek mondták, hogy a törökök idejibe háborúztak ott, valami vár vagy egyéb épület lehetett ott. 1920-ban sok tégla, kődarabok, cserépdarabok voltak a Halottas-halómon, most Deák Györgyé."

17 SZÖKEEGYHÁZ (Abony, Cegléd, Lll). 1368: „.. .ad terciam ecclesiam lapideam similiter ruptam Zewkeghaz nominatam.. ,"

18 Az 1368. évi ceglédi határjárás 15. határjele volt a harmadik elpusztult templom cintermével: Szőkeegyház. „1411-ben Domokos, Zsigmond király udvari szabója, továbbá Haraszthy János, Hartyáni Albert és Kis Dávid ostromolják a királyt, hogy Szőkeegyházán ajándékozza nekik. Zsigmond beleegygyezett. A ceglédiek tiltakoztak 1412. szeptember 20-án 13 VESZTEG János agrármérnök: Jánosi feljegyzések, 1984. 14 PESTY Frigyes helynévgyűjteménye. Orsz. Széchenyi Könyvtár Kézirattára. Fol. Hung. 1114. (Abony, Bércei). 15 Andó József közlése 1965. Törteli lakos, Vöröshads. u. 49. 16 Bártfai Szabó i. m. 394. reg. 17 Tóth Mihály és Visnyei István tsz-állatgondozók, 55—60 évesek. Felvétel a Halottasparton, 1958. okt. 18. 18 Bártfai Szabó i. m. 394. reg. 239