Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Nagy Varga Vera: Benedek Péter gyűjtemény a Kossuth Múzeumban (néprajzi forráselemzés)

NAGY VARGA VERA BENEDEK PÉTER GYŰJTEMÉNY A KOSSUTH MÚZEUMBAN (néprajzi forráselemzés) Benedek Péter parasztfestő 1889-ben született Úszódon. Hosszú élete során sok kiállításon mutatták be képeit, sokan írtak róla Bálint Jenőtől, Szabó Lőrincen, Móricz Zsigmondon, Tersánszky-Józsi Jenőn át Rippl-Rónaiig, Lyka Károlyig, Barcsay Jenőig. Benedek Péter 1915-ben találkozott Bálint Jenővel, aki felfedezte és képei csekély ellenértékeként szerény lehetőséget teremtett számára az alkotáshoz. A festő életében ez a kapcsolat a legtöbbet jelentette: az elindulás lehetőségét a művészi pályán. Benedek Péter túlélte ennek a hosszan tartó és a kizsákmányolástól sem mentes kapcsolatnak a megszűnését, amely körülmény más (pl. Süli András) életében tragédiához és pusztuláshoz vezetett. Benedek Péter újabb mentorai Kovács Ferenc református lelkész és felesége Huszár Jolán költőnő voltak.

1 A nagytiszteletű úr özvegye 1964-ben Ikvai Nándornak írt levelében így idézte fel ismeretségüket Benedek Péterrel: „... Pétert akkor ismertük meg, amikor az uram — akkor dunaszentbenedeki lelkész — átjárt helyettesíteni a szomszéd uszódi halálos beteg, gégerákos lelkészt ... Pétert akkor lökte el magától Bálint úr, aki egy uszódi zsidó család nyaraló rokona szokott lenni, s felfedezte festői képességeit... Péter testileglelkileg a mélyponton, betevő falat, minden nélkül volt, még festéke, reménye se volt, a Duna-parton lézengett szegény. Sógorunk (?) ott volt főnök, az hívta föl Ferenc figyelmét, hogy attól fél a Dunába öli magát. Mit tudnánk tenni érte? Hazajőve azt mondta: vegyük ide szegény Pétert, ahol heten élünk, a nyolcadiknak is jut falat.

2 Meghívtuk, velünk volt. Igen szeretett minket, gyermekeimet

3 játszott, beszélgetett velük... A kisfiam kőszegi reálista szépen rajzolgatott. Elkérte a rajzlapjait és úgy kezdett Péter újra rajzolgatni sorba a családot a rajzlapokra. Majd vettünk vásznat, festéket, mozgósítottunk minden ismerőst ... szereztünk neki megrendeléseket — Péter nem is sejtette — szűk kis kenyeret."

4 Benedek Péter élete során később is mások segítségére szorult. Ujabb nehéz korszak kezdődött életében, amikor 1949. szeptember 29-én ceglédi lakos lett. Családjával az Örkényi út 7. szám alatt lelt új otthonra egy ONCSA házban. Végleg elhagyva a szűkebb szülőföld ismerős tájait és népét 60 évesen már nem tudott beilleszkedni egy idegen város életébe. Családjának mindennapi megélhetése kötötte le energiáit, a napszámos munka mellett évekig nem volt lehetősége a festésre. Zsadony Miklós ceglédi járási kultúrcsoport vezető beavatkozása a festő életébe szerencsésnek bizonyult: a Művelt Nép с 1 Kovács Ferenc ekkor a félegyházi református tanítóképző tanára volt; felesége a Reformátusok Lapja szerkesztője, akinek több verseskötete jelent meg. A múzeum gyűjteményében az őket ábrázoló szénvázlatok leltári száma: 65. 6. 1. és 65. 7. 1. 2 Kovács Ferenc Darvas József írót is támogatta képzős korában. 3 őket ábrázolják a „Lekvárfőzés után", „Lola kosárral", „Fürdőző kislány a Dunán" és a „Kisleány a vízben" с képek. 4 CKMA 193—67. 23