Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Nagy Varga Vera: Benedek Péter gyűjtemény a Kossuth Múzeumban (néprajzi forráselemzés)

lapban megjelent levelével társadalmi segítséget kért a festő számára.

5 Így 1954 után egy kicsit könnyebb lett az egész család élete. Az 1950-es években Nagy Dezső a Kossuth Múzeum igazgatója is figyelemmel kísérte Benedek Péter sorsát. A múzeumigazgató megrendelésére ekkor készült a „Táncsics szobája" с kép.

6 Nagy Dezső tervei között szerepelt egy kiállítás, amely Benedek Péter és Szüle Péter képeit mutatta volna be, de ehhez a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya, amely szigorú szakmai és ideológiai felügyeletet gyakorolt nem járult hozzá. Benedek Péternek hogy közterületen festhessen a múzeum adott igazolást, ezzel mentesítve a kémkedés könynyen lehetséges vádja alól.

7 1957. július 28-án nyílt meg a Kossuth Múzeumban az „I. Délpestmegyei Képzőművészeti Kiállítás", amelyen Benedek Péter négy képével szerepelt. (Hívogató vőfély (tempera), Aratók (aquarell), Önarckép 1957 (aquarell) és a Szitáló asszony (aquarell) Nagy Dezső a múzeum gyűjteménye számára megvásárolta néhány képét, 1959-ben pedig lejegyezte a festő életrajzát.

8 Ikvai Nándor ceglédi múzeumigazgatói munkálkodása kezdetén is már nagy figyelmet szentelt Benedek Péter személyének, kapcsolatuk már-már baráti jellegű volt. Az idős festő szívesen járt a múzeumba kiállításmegnyitókra és az ismeretterjesztő előadásoknak is rendszeres vendége volt. Előfordult, hogy a téli estéken Ikvai motorral vitte haza a város szélén lakó Benedek Pétert. Ikvai kitartó, szívós munkával gyűjtötte az irodalmi adatokat munkásságáról és szabályos nyomozást folytatott a szerteszét szóródott korai képek után. Benedek Péter 1934 utáni első gyűjteményes kiállítását Ikvai Nándor készítette elő. Gyűjtőmunkájában sokan segítették, elsősorban Mezősi Károly megyei múzeumigazgató és Úszódon Benedek Vince, Péter öccse. Ikvai egyéniségét a nagytiszteletű asszony, a korábban már idézett Huszár Jolán rokonszenvesnek találta ezért írta a következőket : „Jól esett magát megismerni kedves Ikvay, mint a szépre, nemesre, népünk szolgálatára törekvő értékes fiatalembert. Szívembe zárom, amíg élek."

9 A múzeum adattárában levélköteg dokumentálja a felderített tulajdonosokkal folytatott többszöri tárgyalást, amelynek eredményeképpen 1964ben létrejött a nagy jelentőségű gyűjteményes kiállítás. A múzeum Benedek Péter gyűjteménye folyamatosan gyarapodott. Többször a megvalósulás előtt állt egy Benedek Péter állandó kiállítás. Születésének centenáriumát szakmai tanácskozással ünnepeltük Úszódon, ahol művészettörténészek, néprajzosok, szociológusok tettek kísérletet az életmű értékelésére. * * * A húszas-harmincas évek művészei a korszak díszmagyartól, árvalányhajtól nemzeti színűségtől hangos magyarkodásával szemben megérezték Benedek Péternek a személyisége legmélyéről, az évszázados paraszti sorból, a kemény testi munkából fakadó, nem külsőségekben jelentkező magyarságát. Egy francia szerző, FOCILLON századunk európai művészetét összefoglaló munkájában a magyar etnikum megnyilvánulásaként értékeli művészetét.

10 A magas művész Művelt Nép. 1953. szeptemberi száma. 6 CKM 55. 33. 1. 7 CKMA 193—67. 8 CKMA 111—67. 9 GKM 193—67. 10 Idézi GERGELYNÉ BAKTAY Julianna, 1979. 116. Focillon: La peinture aux XIX— XX siècles. Paris, 1928. 24