Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Szilágyi Miklós: Az aratógépek az alföldi paraszt gazdaságokban

dáját gépi aratás közben kisebb baleset érte.

40 Gaál Imre,

41 idős Puskás Károly,

42 Borsós Sándor

43 vagy Kovács Endre

44 neve viszont parasztbirtokost (olykor néhány száz holdasat) sejtet. Tóth István

45 és Paál István

46 hirdetésének szövegösszefüggéséből esetleg nem is gazdálkodóra, hanem bérmunkában arató iparosra következtethetünk. Ha egy-egy kereskedő kínált eladásra használt aratógépet, a szövegből nem egyértelmű, hogy előzőleg saját gazdaságában aratott-e vele, használatba adta-e, vagy csak bizományos eladásra vállalkozott.

47 19111-ben egy, az aratógép előnyét igazoló gazdaságossági számítást is közölt a helyi lap.

48 Az ismeretlen szerző 120 holdas gabonavetéssel számolt, s azt állította, hogy kézi aratás esetén 1860 K-t (azaz holdanként 15,55 K^t) visz el az aratórész; ha viszont 6 sukkos kévekötő aratógéppel végzik a betakarítást, s az 1300 K-s beszerzési árból kiindulva számítják a használati díjat, hozzáadják az egyéb költségeket és a kiegészítő munkák napszámbérét, az összes költség nem tesz ki többet 663 K-nál (azaz holdanként 5,52 K-nál). Végső következtetése — 120 holdnál 803 koronával kerül többe a kézi aratás — kissé reklámízűnek tű40 KéV, XVII. (1909. júl. 18.) 29. sz. 3. — Kiss Endrének 1895-ben 130 holdas birtoka volt (ZSOLDOS István, 1988. 82.) ; 1913-ban 140 hold földjét kínálta eladásra (KéV, XXI. [1913. jún. 29.] 27. sz. 6.). 41 1910-ben felszámolta gazdaságát; az önkéntes árverést meghirdető felhívásában említi az egy éves Johnston-féle aratógépet (KéV, XVIII. [1910. dec. 18.] 151. sz. 4.). Mivel az árverés Gaál Kálmán polgármester tanyáján volt, aki egyébként 128 holdas birtokkal rendelkezett 1895-ben (Zsoldos István, 1988. 81.), az б rokona, egyszersmind foldj ének-tanyájának bérlője lehetett Gaál Imre. 42 1911-ben 2 db hat lábas Cormick-féle marokrakó aratógépet kínált eladásra, darabonként 250 K-ért (KéV, XIX. [1911. jún. 18.] 25. sz. 4.). Amikor 1919-ben — birtokának csökkenése miatt — nagyobb mennyiségű gazdasági eszközt bocsajtott áruba, már nem ugyanezt a két Cormick-féle aratógépet kínálta, hiszen 5 évesnek mondotta (KéV, XXVII. [1919. febr. 2.] 5. sz. 4.) — Puskásnak 1895-ben 388 hold földje, 11 cselédje volt (Zsoldos István, 1988. 83.), s az 1919-es hirdetményéből kitetszően kb. 1910. óta egy 8 lóerős huzatos cséplőgarnitúrával (hozzá elevátorral) is rendelkezett. 43 A dévaványai útfélen lévő tanyájára hívta azokat, akik jókarban lévő Johnston aratógépe iránt érdeklődnek: KéV, XXIV. (1916. máj. 28.) 22. sz. 3. 44 Az általa hirdetett Cormick-féle hat lábas kévekötő aratógépet is tanyán (Marjalakán) lehetett megtekinteni: KéV, XXVII. (1919. jún. 22.) 25. sz. 4. 45 Első hirdetése alapján akár parasztgazdára is gondolhatnánk — ekkor két évig használt Johhston-féle kévekötő aratógépet akart eladni (KéV, XIX. [1911. jún. 4.] 23. sz. 3.). A következő évben azonban önkéntes árverésre hívott fel, melyet a Veres István-féle nagygazdaportán tartottak meg, s az árverésre kerülő holmik közt egy cséplőgarnitúra, illetve kovács- és kerékgyártó szerszámok is szerepelnek. (KéV, XX. [1912. szept. 15.] 37. sz. 4. és KL, II. [1912. szept. 12.] 37. sz. 4.) 46 Paál nevű földbirtokosról vagy nagy gazdáról nem tudok Kisújszálláson, s mégis egyszerre 4 db használt kévekötő aratógépet kínált eladásra (KéV, XXV. [1917. júl. 1.] 26. sz. 2.). 47 Pl. Platz Ferenc darabonként 450 K-ért árult 2 db alig használt kévekötő aratógépet, megemlítvén, hogy esetleg használatra is kiadja (KL, IV. [1914. júl. 9.] 29. sz. 5. — egy év múlva is hirdet: KL V. [1915. márc. 11.] 9. sz. 5.). — A terménykereskedő Kálmán Gábor, akiről informátoraim nem tudják, hogy gazdálkodott volna, olyan Cormick aratógépet kínált eladásra, mellyel csak próbaaratást végeztek. (KL, V. [1915. márc. 11.] 9. sz. 5.) 48 KL, I. (1911. nov. 16.) 34. sz. 5. 485