Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Selmeczi Kovács Attila: A tök termesztése Magyarországon

dott a Cucurbita terminológia használata, aki elsőként tárgyalta összevonva az óvilági és az amerikai fajokat.

15 A meglehetősen szórványos történeti adatokból nem rekonstruálható az újvilági eredetű tök magyarországi elterjedésének útvonala. De bizonyosra vehető, hogy a nyugat-európai példákhoz hasonlóan rendkívül gyorsan népszerűvé vált az ország különböző területén. E mellett látszik szólni Oláh Miklós 1536ban tett azon általános érvényű feljegyzése a magyarokról, hogy „a dinnyét és a tököt számtalan válfajban a szántóföldeken termesztik".

16 Hogy ez a meglepően korai és nagyméretű termesztésmód az újvilági tökre vonatkozik, arra a nagy formai változatosságból következtethetünk. Miután a tök alapvető tulajdonságaiban megegyezett a dinnyével, egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, hogy akár az orvosbotanikai vagy főúri kertekből, akár a törökök közvetítésével már ekkor bekerült a paraszti gazdálkodásba. Az újvilági tök korai ismeretére utal a Nádasdyák 1547. évi számadáskönyvében szereplő alábbi bejegyzés: „Registrum az pénzről, kit posomba el költöttünk 4 augusti: wöttem azon pénzből ebedre tehén húst d 32 wöttem tököt d 4 wöttem teyfelt d 8".

17 A szövegösszefüggés a táplálkozásra alkalmas nyári szedésű tök piaci forgalmát és fogyasztásának ismeretét sejteti, ami a németeknél és olaszoknál ez időben már meglehetősen elterjedt. Egyértelműen az újvilági tökre utal az 1590-ből fennmaradt Szikszai—Fabricius Balázs-féle szójegyzék Török Tök megjelölése.

18 BEYTHE 16. század végi füvészkönyvében pedig a következőket olvashatjuk: „Töknek Nevezetij, Deiakul, Cucurbita, Magyarul, Tök. Termeszetij. Noha három fele az tök, hozzu, kerekded es le függő : de mind az által termeszetök mind egy, mert az tökök nedues és hidegh termezetüiek. Haznaij. Mikor az azzony allatokon haui betegség vagyo, nem io az Tökhöz mennyök, mert meg rothadnak. Az köz tököknek leueleit ha meg töröd es az barmokra kenyöd, az legyeket es dongho bogarakat el űzik tülök. Ha az azzonyallatok chyöchykhöz rákiak az tök leueleit, az teiet ki zaraztya. Ha olaiat vezöd a Tök maguanak io az hideglelöknek faio feiöket vele kenny. A hamua zömeröm testön való seböt gyogyit. Az Tök zeletöknek ki fachart leuet io Rosa vízzel az faio fiiben ereszteny."

19 Az orvostörténeti értékű szemelvény ugyan nem jelöli meg egyértelműen az újvilági eredetű tökféléket, azonban a köztök névalak, valamint a tök orvosi hasznai: különösen magvának olaja és húsának leve az újvilági tökről tanúskodik. Az itt előforduló gyógyászati alkalmazás nagyobb része Matthiolus füvészkönyvében az újvilági eredetű tökkel kapcsolatban szerepel, azon oknál fogva, hogy a 16. században az addig kevésbé ismert növényeknek számos gyógyító hatást tulajdonítottak.

20 Fél évszázad múlva, 1664-ben LÎPPAY János pozsonyi kertészkönyvében már pontosan megkülönböztette a két tökfajt egymástól: az egyiket nyakas töknek, a másikat közönséges töknek nevezte. Ez utóbbinak számos válfaját említi 15 Vö. BAUHIN, Caspar 1596. 623—624. FUCHS még egymástól elhatárolva mutatta be a kétféle növényfajt: a Cucurbitat alatt a kabak- és lopótököt értette, az újvilági növényt viszont a dinnyétől kölcsönzött Cucumer jelzős névalakkal illette. Vö. FÜCHS, Leonhardt 1542. 367—470. és 698—704. 16 VÖ. SZAMOTA István 1891. 551. 17 BELÉNYESY Márta 1959. 244. 18 GAÁL László 1978. 175. 19 BEYTHE András 1595. 40—41. 20 Vö. 9. jegyzet. 518