Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Viga Gyula: A Felföld népi műveltségének ökológiai feltételeiről
viseltek. A város jellegéből következően talán „konszolidáltabbnak" tűnik a Felnémetet és hasonló településegységeket magába olvasztó Eger példája. 5. A mezőgazdálkodás mellett a Felföld népessége életmódjában nagy fontossága van az erdőnek, a különféle erdőmunkáknak. Az erdővidékek lakosságának ez lehetőséget teremt a tevékenységi formák bővítésére, az életmódstratégiák komplexitására. Az erdőmunkák olyan jártasságokat kívánnak az itt élőktől, ami itt a tradicionális műveltség — akár a paraszti műveltség — elválaszthatatlan része. A szántóföldeknek az erdőktől irtással történő elhódítása, a 18—19. századtól meginduló tudatos állami erdőgazdálkodás a hagyományos tevékenységek sajátosan zárt kereteit jelölik ki, s vele az alkalmazkodás jellegzetes típusát körvonalazzák. Ezek a munkák a népesség számottevő csoportjait foglalkoztatták legalább az év egy szakaszában, s részben az erdőmunkának, részben a különféle erdei iparokra, ill. famunkákra való szakosodásnak sajátos lenyomatát találjuk a hegyvidék paraszti üzemeinek tevékenységében és eszközkészletében is. 29 Az erdőmunkák maguk is többféle szakosodásra adnak lehetőséget, s a táji adottságoknak megfelelően a népesség kisebb-nagyobb csoportját foglalkoztatják az esztendő rövidebb-hosszabb szakaszában. Az egyes tevékenységi formák más-más szinten integrálják a hagyományos műveltséget is. Más feladat hárul a termelésben a fenyővidék, s más a lomboserdők övezetének népcsoportjaira. Sajátos helyet foglalnak el a Felföld gazdasági rendszerében azok a huta- és hámor-települések, amelyek a manufakturális ipar, ill. az azokat kiszolgáló tevékenységek révén, elsősorban a 18. század derekától kezdve a táj kiélésének újabb formáit honosították meg. Zömében idegen — szlovák, morva, lengyel, német stb. — népességük nem csupán sajátos interetnikus kapcsolatok hordozója, hanem tevékenységével jellegzetes szerepet kap a táji munkamegosztás struktúrájában is. 30 A bevezetőben említettekre visszautalva: az erdőirtások tömegessé válása okozta lényegében a Kárpát-medence — tudomásunk szerint — első ökológiai válságát. Az ember és a táj viszonyának alakulásában korszakhatárt jelentő 18. század során az erdős hegy к eret faállományának olyan tömegét irtották ki, ami alapvetően megváltoztatta a hegyvidék vízlefolyási viszonyait, s lényegében oka lett annak, hogy a Magyar Alföld vízrendezése elodázhatatlan feladat lett a 19. század derekára. 31 6. A Felföld népének hagyományos életmódját és tradicionális kultúráját is erőteljesen befolyásolta a bányászat és az ipar jelenléte. A régió ásványkincsei az Árpád-kortól szerepet kaptak az ország gazdasági életében. A nemesfémek, vas, só, s egyéb ásványi kincsek kitermelése gyakran idegen ajkú bányászokkal és szakemberekkel indult meg, de tevékenységük segítésében, kiszolgálásában számottevő feladat jutott a közeli és távolabbi falvak magyar fuvarosainak, kétkezi munkásainak is. A 19. században a nógrádi és a borsodi szénmedencék termelésének beindulásával, a nógrádi és borsodi iparvidékek kialakulásával a paraszti népesség újabb tömegei szakadtak el — többségükben szezonálisan — a paraszti munkától. A 19. században mind a medenceválasztó belső hegység területén, mind a Kárpát-medence hegykeretén fellendül a bányászat. A Selmeczi- és a Gömör29 VIGA Gyula 1987. 69—74. 30 VERES László 1978.; VIGA Gyula 1987a. 206—218. 31 IKVAI Nándor 1988. 95—98.; KOSA László 1982.; Frisnyák Sándor szíves szóbeli közlése. 58
