Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

21. Hamuszín Szőllő, gömbölyű Szemű leves tömött fürtű, bornak jó. 22. Petrezselyem Szőllő. Levele hasonlít a petrezselyem leveléhez, igen tsipkés. Szeme kerek, vigályos fürtű, édes ízű, idején érő, keveset termő, bornak jó. 23. Fehér Rumon, hosszas, hegyes zöldes szemű, húsos tömött fürtű, bornak nem jó. 24. Balatonyi Fehér, hoszszas húsos Szemű, állandó szőllő termékeny, bornak jó. 25. Fehér Török Szőllő, nagy hosszas szemű, nagy fürtű, húsos bornak jó. 26. Fehér Dinka, gömbölyű Szemű vigályos fürtű, nem állandó de bornak jó. 27. Juh fark Szőllő, hosszas aprószemű, tömött hosszú fürtű, kemény Szemű, igen termő, leves bornak jó. 28. Saár Fehér Szőllő, gömbölyű szemű Szeplős tömött fürtű, leves, bornak jó. 29. Fehér Tök Szőllő, igen nagy kerek Szemű, leves, nagy fürtű, bornak nem igen jó, valamint szőlőül sem állandó. Ezen Szőllők Speciessel Felséges korona Hercegünk kívánságához képest összveszedetvén 6 fekete Szőllő tőkét Fershlugban Fel küldettettek".

67 A nagykőrösiek által termelt fajták is azonosak lehettek. A forráshelyek a következő fajokat említik: fekete és fehér kadarka, rácfekete, veres, fehér, zöld dinka, fekete és fehér bajor, szegedi fehér, juhfark, sárfehér, aranyka, hosszúnyelű bálint. Ezek a XIX. században termelt fajták.

68 Az 1894-es forráshely szerint, az újonnan ültetett szőlőkben francia fajtájú szőlőket is telepítették: rizling, oportó, burgundi, saszla stb. nevűket. A régi szőlők kadarka fajtákkal voltak beültetve. A vegyesültetésű szőlőkből kerültek ki a kiváló ízű és zamatú borok. Ezeket a borokat említi a XVIII. században Bél Mátyás és Hányoki Losonczi István. Bél Mátyás Nagykőrösről 1733-ban többek között ezt írja: „Szőlői is vannak délen kissé emelkedettebb, homokos talajon, amely elég kedvező a vörös szőlőfajtának, mert könnyen is megerősödik és jó ízű bő termést is ad. A különösen híres egri bor után, nincs másik ivásra alkalmasabb és egészségesebb ennél. És mert bőven terem olcsón kerül eladásra, ezért a pesti, a hevesi, a szolnoki és kun, valamint a jász vidékékre széltében-hosszában szállítják. Ha az év kedvez szüretelnek, el nem lehet mondani micsoda buzgalommal vásárolják a szomszédban lakók."

69 Hányoki Losonczi István 1771-ben Pest-Pilis és Solt vármegyékről szólva ezt írja: „Itt vagyon Tzegléd is Kőrös Ketskeméttel Gazdag három Város Vörös bor szürettel."

70 A XVIII. században keletkezett iratok először 1715-ben a Kálmán hegyet említik.

71 Az Alsóhegy elnevezésű szőlőheggyel 1721-ben találkozunk.

72 Bárány András 1721. márc. 30-án kelt végrendeletében kijelenti, hogy az „Alsóhegyben 67 Bács-Kiskun Megyei Levéltár. Kecskemét Város Levéltár. Gazdasági iratok. 1812. N. 1. 68 A 70. t. a. mű 542. old. 69 Szabó Kálmán: Kecskeméti szőlő és gyümölcstermelés múltja. Kecskemét. 49. old. A Pest megyei részlet Szentendre 1977. Szabó Béla ford, a latin eredetiből. 78. old 70 Hányoki Losonczi István: Hármas kistükör. Budapest. 1942. 59. oki. 71 PML. NKO. NKL. Végrendeletek F. 305. Fazakas Ilona végrendelet „Kénytelenítettem Körös Várossá Szőlő hegyei közül a Kálmán hegyben lévő szőlőmet örökre és megmásíthatatlanul eladnám". 72 PML. NKO. NKL. Végrendeletek B. 21. 541