Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balanyi Béla: A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés múltja

lévő szőlőt a családra közösen hagyom".

72 Valószínű hogy a Temetőhegy régi neve. Dabis Mihály a Budai út melletti szőlőjét 1723 márc. 23-án feleségének hagyja, végrendeletileg. Ez a hegy a későbbi „Világos" hegy.

73 A város északi területén 1734-ben a Bokros hegyben említenek szőlőt. Dari Györgyné 1734-ben végrendeletében szőlőt, „mely van Bokros Hegyben, T. őri Pál Urnák Szőleje mellett hadgya a Körösi Rx. В Ecclesiára".

74 A tázerdei és hosszúháti szőlőkkel a Deák Mihály 1745. aug. !lO-én végrendeletében találkozunk.

75 A Csongrád út melletti szőlők, nem azonosak a Temető hegyi szőlőkkel. Ez kitűnik Barta János végrendeletéből, mely 1747. jún. 4-én kelt. Az 1. pontjában ez olvasható: „A Csongrádi út mellett lévő három pasztát Barta Ilona lányomnak hagyom." A 2. pontban szereplő „Temető hegyben levő három paszta szőlőmet Barta Sára leányomnak hagyom".

76 A Zsíros hegynek megkülönböztették a belső és a külső részét. Ezt Borbély István végrendelete, mely 1748. jan. 17-én kelt, bizonyítja be. Az 1. pontja „A Sírós Hegyben lévő Külső Szőlőmet, mely két pasztából áll hagyom Feleségemnek"; 2. pontja „Sára Leányomnak ugyan a Sírós Hegyben levő belső Szőlőmet hagyom mivel az egészben az Atyámról Szállott reám".

77 Tázerdő egy részén még a XVIII. században erdő volt, tölgyfák és cserfák állottak benne.

78 A mai Kocsis berek ennék a maradványa. A Tormás hegyi szőlőkre 1772. jan. 24-én találhatunk adatot. „Tudja e tanú: Micsoda hatalommal és káromkodások menték rajta Cs. Szabó Gergelyen a Tormási szőlőben Erdős János maga Fiával és Feleségével együtt a múlt nyáron és micsoda Eszközökkel és Szabó Gergelytől amit hallott a tanú? Kutya vérűnek nevezte Erdős Szabót".

79 A földvári szőlők nevével 1770. márc. 5-én kelt tanácsi határozatban találkozunk. „Die 6-a Marty Szépe János és S Nagy János tanácsbéli Szenélyek a Nemes Tanács által kiküldettek Szententianak ereje mellett Executióra; kik azon Executió miképen vitték végbe vissza térvén onnét ekkép referálták ; hogy kimentek a Földvár nevű hegyben és Török János Uram addig birt Szőlőt a Asszonynak Pólya Sárának resignálták s annak birodalmában intraducalták ; Bene György, Pólya Mihály, Dér János jelenlétében, s az triumfátus Asszony mingyárt kapát állított belé."

80 A kapa bevágása a szőlőföldjébe a tulajdon birtokba vételét jelentette. A Középsőhegyi szőlőkről (a Ceglédi és Abonyi út közötti területen) 1782ben tesznek említést. Módra István tanúhoz a következő kérdést intézték: „Tudgyae, hogy a Füleki Árváknak vagyon a Középső Hegyben két szőlője egyiknek tudniillik a belső Szöllőnek szomszédja lévén a tanú tapasztalta, hogy mióta Darányi János mivel az árvák Szöllőjét mindenkor a Külső Szöllőbő a mustot a belső Szöllőbe szokta hordani és ott leszűrni. Látta hogy hol 10, hol 12 akó szín bort szokott termeni a két szőlő."

81 A Feketehegyi szőlők neve 1784. okt. 28-án bukkan elő: „Veres István úr mint Tanácsbéli Személy exmittaltatott Város Hadnagyával Makai Andrással 73 PML. NKO. NKL. Végrendeletek D. 238. 74 A 84. t. a. mű 78. old. 75 PML. NKO. NKL. végr. D. 245. 76 PML. NKO. NKL. végr. D. 254. 77 PML. NKO. NKL. végr. B. 62. 78 PML. NKO. NKL. végr. B. 66. 79 PML. NKO. NKL. Tanácsi jk. Mise. 1771—73. 32. old. 80 PML. NKO. NKL. Diarium Misc. 1769—71. 59. old. 81 PML. NKO. NKL. Tjk. Mise. 1782—85. 5. old. 542