Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Szilágyi Miklós: Az aratógépek az alföldi paraszt gazdaságokban

lú-istráng, lú-kötőfík — mind magunk megcsináltuk! Kibontottuk, akkor egy hajtotta a kötélcsinálógépet, a másik eresztette a víkony madzagot. Utójjára, amikor jó vót, a gazda egybefonta — vót ilyen facsigája, három ágú vagy nígy ágú — mint a kötélgyártó ... Gyönyörű munkát csináltunk !"

8 A kisújszállási Barta Kálmán apja közel 200 hold (saját és haszonbéres) földön gazdálkodott, s már az 1910-es éveikben volt fűkaszáló gépe, lovasgereblyéje, sőt egy Massey gyártmányú, 4 ló által vontatható kévekötő aratógépet is vásárolt 800 forintért, ,,'14-ben, mikor a háború kitört — így emlékezett — 10 éves gyerek vótam, de aratógépünk vót, aratógéppel arattunk. Én akkor egísz nyáron mán a ló tetejibe vótam: hajtottam a lovat. A bátyám öregebb vót két évvel, azt mondta az apám: mán tudja a kévét hordani."

9 Pál Lajosnak is az a gyermekkori emléke, hogy az első világháború alatt Kürti Pál nagygazdánál aratógéppel arattak: a gazda ült a gépen, őt pedig a Rigó nevű lóra ültették a lovakat hajtani. A két világháború között azután — ahogy másaknak is Kisújszálláson — az ő középparaszti gazdaságukhoz is tartozott egy Massey gyártmányú aratógép.

10 A kisújszállási Papp Lászlónak általában 40 kishold (1200 négyszögöles) búza és árpa vetése volt akkortájt, amikor 1929-ben — két évvel nősülése után — aratógépet vásárolt. Úgy emlékszik erre a négy lóval vontatható gépre, hogy nekik magúiknak is rengeteget kellett mellette dolgozniuk: ontotta a kévéket, s volt amikor még éjjel két órakor is kereszteltek. Mégsem ezért adta el néhány év múlva, hanem azért, mert az ekkor kibérelt 20 holdnyi területen herét termelt, így nem tudta volna megfelelően kihasználni.

11 Tőrös Károly az apja gazdaságában aratott aratógéppel, a gép azonban nem tartozott hozzá ennek a 34 katasztrális holdra gyarapodott középparaszti gazdaságnak a felszereléséhez: bérbe vették egy szivattyú-gépésztől, akinek az 5—6 felújított aratógép bérbeadása jelentette a mellékjövedelmet. A bérelés lehetőségét így magyarázta Tőrös: „A parasztember nem értett hozzá. Tudta használni, de ha valami baja lett — hát persze elég bonyolult szerkezet, különösen a kötőrísze ezeknek az aratógépeknek — hát nem nagyon boldogult vele. Vót nem egy-két parasztember olyan: elnyűtt nála az aratógép. Egye meg a fene — aszongya — eladom! Vett egy másikat: újat. Ezeket meg összeszedtík ezek az ilyen lakatosemberek. Ez oszt kijavította télbe [...] másik esztendőbe kiadta használatra."

12 A szintén kisújszállási Herczeg Márton, akinek 15 hold saját földje volt, de bérlettel együtt általában 30—40 holdon gazdálkodott a két világháború között, több esztendőben is aratógéppel oldotta meg a betakarítást. Előfordult, hogy a szomszéddal fogott össze, s ha közösen hívták el a géptulajdonost, annak is kifizetődőbb volt, hiszen egy nap 10 holdat is le tudtak aratni a géppel. Nemcsak a gyorsabb munkavégzés miatt, azért is szerette a gépi aratást, mert „utánna nem kellett csinálni semmit, olyan tiszta maradt a talló" — vagyis megtakaríthatta a gereblyézést. A 4 ló (azaz 2 + 2 ló) vontatta kévekötő aratógépet két ember szolgálta ki: a gép tulajdonosa „fent ült a gépen, ű irányította, ű tudta, hogy hogy kell"; a segítő pedig — aki az arattató családjából került ki — vezette a lovat. Ez utóbbi persze nem lehetett nehéz feladat, hiszen a rendszeresen igá8 Sz. Bányai Irén gyűjtése Túrkevén, 1986-ban; adatközlő: Pabar Mihály (szül.: 1919). 9 Bellon Tibor és Szilágyi Miklós gyűjtése Kisújszálláson 1984-ben, illetve 1989-ben; adatközlő: Barta Kálmán (szül.: 1904). 10 Bellon Tibor gyűjtése Kisújszálláson, 1988-ban; adatközlő: Pál Lajos (szül.: 1905). 11 Bellon Tibor gyűjtése Kisújszálláson, 1984-ben; adatközlő: Papp László (szül.: 1903). 12 Bellon Tibor gyűjtése Kisújszálláson, 1984-ben; adatközlő: Tőrös Károly (79 éves). 480