Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Novák László: Adatok a Sóvidék határhasználatához és hagyományos paraszti gazdákodásához (sarlós aratás) Parajdról

a többi kévét pakolják vasvilla segítségévei (Í3—14. kép). A gabona kalásza a karó felé kerül, a töve pedig kifelé áll, így a szem védve marad, a száron pedig könnyen lecsorog az esővíz. Egy kalongyába általában 25 kéve kerül (15—16. kép). Ha jó a gabona, jól kifejlődik a mag, akkor a kalongyából 2,5 véka (kb. 40 kg) szem jön ki. Egy véka 15—16 kilogrammnak felel meg. A búzatábláról hazahordják a gabonát, a tallószabadulás előtt (1—2 hónapig is kalongyába. állhat a gabona). A csűrbe teszik, s kicsépelik. Régen, a századelőn nyújtott szekéren szállították a gabonát. A szekér hosszába fektették a rakoncát, majd arra keresztfát tettek, hogy megszélesedjen a jármű. Egy szekérre 6—7 kalongyát pakoltak fel. A felrakodott gabonát szénakötőrúdáal fogták le. Elől ennek a rúdnak a makkját, lánccal, kötővel kötötték le, hátul pedig szénaszorító kenderkötéllel húzatták le a nyújtójához a. kötőrudat. A rakodáshoz, s a kalongya felrakásához két- vagy háromágú vasvillát használtak, amit a kovácsok készítettek. Ha szérűre vitték a rakományt, a kévéket kazalba rakták össze mogyorófából csinált villa segítségével. A csűrbe rakott gabonát kézzel csépelték ki cséphadaróval. A cséplőgépek az első világháború után jelentek meg.

8 Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy az 1897. évi mezőgazdasági statisztika szerint még a nagyobb gazdaságokban sincsen gőzgép és cséplőgép. Paraj don összesen 310 gazdaság volt (egyes lófogattal 25, kettessel 74, kettes ökörfogattal 91, négyessel 14, bivalyfogattal 6 és tehénfogattal 69 gazdaság rendelkezett), s ebből 100 kh-on felül nyolcan voltak (a szeszgyáros 379, a gyufagyáros 296, a római katolikus plébánia 370 kh-t birtokolt). Nyolcan az egész határ 18%-át mondhatták magukénak. E gazdaságok vasekével, boronával és szecskavágóval voltak felszerelve a korszerűbb mezőgazdasági szerszámok közül, de sem lokomobil, sem járgány, sem cséplőszekrény nem található meg.

9 8 Itt mondok köszönetet Madár Ilonának, aki a „Sóvidék földművelése" с kéziratos munkáját rendelkezésemre bocsátotta. E munkában részletesen szól a földbirtoklásról, a határhasználatról, a termesztett növényekről, eszközökről, s a földművelés különböző munkáiról. 9 Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája ... II. 530. 474