Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

készítettek számukra.

145 A rövid nyelű, füles kis ásót a magyar gyalogságnál a legutóbbi időkig használták (28. kép). Az ásó számtalan alkalmazásából a továbbiakban csupán néhányat említek meg. Ilyen a kútásó, mely régi foglalkozás és már 1265,-ben feljegyezték Kuthasov nevét (Nógrád m.), mely kétségtelenül e foglalkozás egyik korai em28. kép. Katonai ásóformák, a. Szapőr (Sapeur)-ásó; b. Sáncásó. WATHNER, J. 1825. nyomán. lítése

140

; 1544: Külde az kut asot

147

; а 16. század második felében már a szótárakban is előfordul

148

; 1753: Az kut rakó Mester embernek fizettünk 3 fo

149

. Az eddigi irodalom viszonylag keveset foglalkozott ezzel a fontos kérdéssel. Hódmezővásárhelyt a századforduló idején 5—6 kútásó dolgozott. A munkát leginkább ősszel végezték. „Amíg karral tudta kihányni a földet ásóval ásta, lapáttal kihányta." Ha már mélyebbre érték, akkor rövid nyelű ásót vettek elő. A víz elérésekor homokszedő kapával dolgoztak tovább, a földet, a sarat vették ki vele.

150 Átányból is rendelkezünk jó leírással: Itt is szakemberek végezték ezt a munkát és 7—8 m mélyre ástak le, úgy, hogy a föld szintjén 4—6 m szélességben kezdtek és ez a föld alatt 120—150 cm-re csökkent. A legfontosabb ásó mellett kapát is használtak. A lenti munkához az ásó nyelét 30—40 cm-re megrövidítették.

151 A stájer-huták készítettek olyan kút ásókat, melyeknek köpűje derékszöget zárt be a lappal, melyen esetenként lyukakat is fúrtak (29. kép).

152 29. kép. Kútkaparó ásó lyukakkal és anélkül. WATHNER, J. 1825. nyomán. 145 TESz.; WATHNER, J. 1825. 48. 146 KISS Lajos, 1988. 1:817. 147 OklSz. 148 NySz.; GLOSSARIUM. 149 Háromszék. BOGÁTS D. 1943. 84. 150 KISS Lajos, 1939. 160—167. 151 FÉL, E.—

HOFER, T. 1974. 161—162. 152 WATHNER, J. 1825. 21. tábla 4—5. ábra. 449