Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon
határba .. Л 120 Máshol JcompoZásra, hancsikolásra, vagyis valamilyen határ földcsomóval való kijelölésére használták az ásót. 121 BÉL Mátyás szerint 1730 körül írja, hogy ahol a hegyes, dombos területen nem lehet ekével dolgozni, ott a parasztok ásóval és kapával művelik meg a földet. 122 NAGYVÁTHY János svájci és német példákra hivatkozva a 18. század végén a köles és a len vetéséhez nagyon ajánlja a felásott földet, mert az legalább 1/5 résszel többet terem, igaz, hogy sokkal többe kerül megművelése. Saját gyakorlata is ezt támasztotta alá: „Az Ásásnak én magam-is szép hasznát láttam Nógrád' Vármege', Heves-felé való szélein', a' nagy hegyeken'. A' melylyekre Ekével, 's Marhával nem lehetvén fel-menni; a' Főidet ásták, és a legszebb, 's leg-nagyobb fejű Búzát az egész Határban itt láttam 1785-ben 1786ben, és 1789-Ьеп". ш Az ásás a határban a múlt század első felében főleg a dohány, len, kender, köles esetében fizetődött ki, mert ezek a sok kézi munkát több terméssel hálálták meg. „Ezt a 'mi népes, és hegyes Vármegyéinkban lakó Magyarok jól tudják, és inkább ásnak, mint pénzért szántót fogadjanak, azzal könnyítvén magokon, kiválta ha a' föld nagyobbatska, hogy a' feltörést ekével teszik, vagy tétetik; és a' vetés alá ásnak " m A hegyvidéken nemcsak a hegyekben, hanem a patakok völgyében is néhány helyen ásóval művelték a földet. Ilyet ismerünk Istenmezejéről (Heves m.), ahol még századunk közepén is élt ez a gyakorlat. „A réti gyepföldeken parlagi kaszálókat ástak fel száraz nyarak után tavasszal, hogy egy kevés burgonyát ültessenek. Az ásós művelést nemcsak a művelhető földdarabok kis területe indokolta, hiszen 150—300 négyszögöles, a patak medrétől néhány száz lépésnyire a vízszinttől valamivel magasabban fekvő parcellácskákat — a kaszálók egy darabját — vonhatták időnként művelés alá, hanem a talajban meggyökerezett — és évekig nehezen irtható! — csátés, sasos növények is." 125 Az eke azonban a sík területeken kiszorította az ásót, mert sokkal gyorsabban és olcsóbban dolgozott. De kiegészítőként helyenként megmaradt. így amikor a föld nagyon elkeskenyedik, annyira, hogy már nem lehet megszántani, akkor ezt a területet Erdélyben, főleg Székelyföldön, csegelynék. mondják, és azt mint 1941—1942-ben magam is láttam, felássák. 126 A sík talajon sem lehet a szántóföld végét anélkül megszántani, hogy a forduláskor a szomszédnak kárt ne okozzanak. Ezért saját földjüknek azt a részét a gondos gazdák az eke fordulásának helyét fel szokták ásni. Erről Átányból 127 és Orosházáról is van tudomásunk, 128 bár az utóbbi helyen, ha a szomszéd nem látta, akkor inkább ráfordultak annak földjére, mégha azt már be is vetették, mert nem szerettek az ásás nehéz munkájával kínlódni. A szántóföldeken meghonosodott kapás növények talaj előkészítő munkájában az ásó is szerepet kapott (pl. dinnye, paprika, paradicsom stb.). A dohány esetében a múlt század közepi szakirodalom is ajánlotta az ásást, mert „egyszeri 120 Hévíz Nagyküküllő m. SZTA. 1:451—452. 121 Pl. Orosháza NAGY Gy. 1965. 116. 122 BÉL Mátyás, 1984. 120. 123 NAGYVÁTI János, 1791. 124—125. 124 NAGYVÁTHY János, 1821. 34—35. 125 HOFFMANN Tamás, 1956. 554—555. 128 SZTA. 2:50—54. 127 FÉL, E.— HOFER, T. 1974. 128 NAGY Gyula, 1965. 116. 445
