Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

felásás pedig felér három szántással". Ahol pedig szántottak, ott a vak-foarázdá­kat, a hantokat verték vele szét. 129 Az ásónak, illetve átalakított változatának jelentős szerep jutott az új ter­mőföldek kialakításában is (22—26.» kép). Ez a nagy lecsapolások idején, külö­nösen a múlt század közepétől kezdve jelentkezett, amikor a víztől már jórészt megszabadult földeket a zsombékoktól kellett megtisztítani. Erre TAKÁCS La­jos hívta fel a figyelmet, aki az Ecsedi-láp környékéről (Nagyecsed, Tyúkod) ún. zsombékoló kapát szerzett meg a Néprajzi Múzeumnak az 1960-as évek kö­zepén (27. kép). 130 A műveletről a Kisbalatonról készített munkájában ír. Meg­állapítja, hogy a zalai kapa elég erős ahhoz, hogy a zsombékolást el lehessen vele végezni, ez azonban a Szatmárban használt kevésbé erős kapával nem te­hető meg: „Az ilyen helyeken, ha zsombékolni akartak, külön zsombékoló ka­pát kellett készíteni, amit legegyszerűbben úgy tudtak elérni, ha valamely ko­pott ásót nyakban meghajlíttattak derékszögben a kováccsal s közepébe vastag kapanyelet ütöttek. Az ilyen zsombékoló kapával... itt is bátran dolgozhat­tak." 131 27. kép. Ásóból alakított zsombékoló kapa. Nagyecsed, (Szatmár m.). TA­KÁCS L. 1965. 191. 129 TAKÁCS Lajos, 1964. 224—225. 130 TAKÁCS Lajos, 1965. 191. 131 TAKÁCS Lajos, 1978. 168. 446

Next

/
Oldalképek
Tartalom