Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

felásás pedig felér három szántással". Ahol pedig szántottak, ott a vak-foarázdákat, a hantokat verték vele szét.

129 Az ásónak, illetve átalakított változatának jelentős szerep jutott az új termőföldek kialakításában is (22—26.» kép). Ez a nagy lecsapolások idején, különösen a múlt század közepétől kezdve jelentkezett, amikor a víztől már jórészt megszabadult földeket a zsombékoktól kellett megtisztítani. Erre TAKÁCS Lajos hívta fel a figyelmet, aki az Ecsedi-láp környékéről (Nagyecsed, Tyúkod) ún. zsombékoló kapát szerzett meg a Néprajzi Múzeumnak az 1960-as évek közepén (27. kép).

130 A műveletről a Kisbalatonról készített munkájában ír. Megállapítja, hogy a zalai kapa elég erős ahhoz, hogy a zsombékolást el lehessen vele végezni, ez azonban a Szatmárban használt kevésbé erős kapával nem tehető meg: „Az ilyen helyeken, ha zsombékolni akartak, külön zsombékoló kapát kellett készíteni, amit legegyszerűbben úgy tudtak elérni, ha valamely kopott ásót nyakban meghajlíttattak derékszögben a kováccsal s közepébe vastag kapanyelet ütöttek. Az ilyen zsombékoló kapával... itt is bátran dolgozhattak."

131 27. kép. Ásóból alakított zsombékoló kapa. Nagyecsed, (Szatmár m.). TAKÁCS L. 1965. 191. 129 TAKÁCS Lajos, 1964. 224—225. 130 TAKÁCS Lajos, 1965. 191. 131 TAKÁCS Lajos, 1978. 168. 446