Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

nem pattan el". 106 Átányban (Heves m.) a parasztok maguk készítik az ásónye­let, rendkívül gondosan, hiszen az ásás rendkívül nehéz munka, melyet csak a kaszálás múl felül. Az akácot tartják a legjobbnak, de néha gyümölcs vagy fűz­fát is felhasználnak. Lehetőleg faderékból vágják ki és gondosan letisztítják, még üveggel is csiszolják, hogy a tenyeret ne törje fel. Ha a nyelet nem erősítik jól bele a köpűbe, akkor az a munkát nagyon megnehezíti. Ezért végső beerősí­tés előtt még próbát tesznek vele, sőt az egyensúlyát is kipróbálják. 107 Az ásónyélnek különösen nagy volt a jelentősége a kubikosok esetében, hi­szen egész nap azzal dolgoztak. Legszívesebben ők is akácból készítették, de előfordult kőris, ritkábban bükkfa is. A 130—140 cm hosszú egyenes fának görcsmentesnek kellett lennie. A kubikosok behúzták a nyelet a köpűbe, de szeggel ritkán erősítették; így lehetőség volt arra, hogy mindig a kezéhez és a munkához igazítsa azt. 108 Azt a mélységet, amit a földbe nyomott ásó egyszeri alkalommal elér ásó­nyomnak mondják és ez mértékegységül szolgál: kb. 25—30 cm-t jelent. HER­MAN Ottó hívta fel erre a mértékegységre a figyelmet: „Ásónyom, általánosan, amennyire az ásó vasát féllábbal a földbe hajtani, rúgni lehet. Az ásónyom egy­szersmind mértékegység is, mely a munka mekkoraságának, innen az időnek, bérnek vagy árnak alapmértéke is, р. o. az árok mélysége három ásónyom, hossza, szélessége stb., stb." 109 A Szamosháton: ásónyom 'ásóhosszúságnyi mély­ség', így többek között, amikor a sírt ássák, ha vizes a talaj megjegyzik, hogy két ásónyomra már feljön a víz, ami általában 50—60 cm-t jelent. Amikor a szőlő alá forgatják a földet, akkor kikötik, hogy kapával le kell szedni a tetejét és azután két taposóig benyomott ásónyomra kell a földet megforgatni. Ezzel kb. 60—70 cm mélységre hatolna a földbe. 110 Az ásónyom a kubikosok fontos mértéke; általában eszköztípusonként váltakozva 25—30 cm-t jelent. „A kubi­kosok a kiásást ásónyomról ásónyomra haladva végzik. Olykor nemcsak a mély­séget, hanem a hosszúságot és szélességet is ásónyommal fejezik ki, ez a kubi­kosok alapegység-mértéke, melynek segítségével a teljesítményt kiszámítják." 111 Az ásóval végzett munkák Az ásóval rendkívül sokféle munkát lehet végezni és ez is nagy régiségének bizonyítéka. Az eszközök idők folyamán specializálódnak és egyre inkább csak néhány, nemegyszer csak egyetlen munka elvégzésére válnak alkalmassá. Az eke szánt, a borona, a henger a földet egyengeti stb. Ezzel szemben az ásó rend­kívül sokoldalú szerszám, melyből csak néhányat említek meg. Az ásás munkamenete. A 18. század végén NAGYVÁTHY megállapítja: „Az Ásót pedig, mindég egyenesen kell a' Főidbe le nyomni, és sohasem hárán­ték". 113 Három évtized múlva megváltoztatta véleményét, mert azt írta, hogy az ásó egyenesen történő földbe nyomása nemcsak rendkívül nagy és fáradsá­gos munka, hanem könnyen a nyél eltörését okozza. „Ha az Ásó nyele 4 Va láb 106 NAGY Gyula, 1965. 116. 107 FÉL, E.— HOFER, T. 1974. 158. 108 KATONA Imre, 1963. 15—16; KATONA Imre, 1964. 507. 109 HERMAN Ottó, 1905. 280. 110 SzhSz; FÉL, E.— HOFER, T. 1974. 159. 111 KATONA Imre, 1964. 507. 112 KATONA Imre, 1963. 13. 113 NAGYVÁTI János, 1791. 117. 443

Next

/
Oldalképek
Tartalom