Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

A kubikos különlegesen vigyáz az ásó vásárlásakor, hiszen ez a főszerszáma. Megnézi, hogy „... az oromja erős legyen nyakban. Hangját is megvizsgálja, az acél ásó sír, a vas puffog". 102 Átányban (Heves m.) általában olyan ásót válasz­tanak, melynek hossza egy láb (kb. 30 cm), magasabb, erősebb ember nagyob­bal jobban tud dolgozni. Használatban az ásó néhány centimétert megrövidül, elvékonyodik. A nagyon kemény acél könnyen törik, míg a lágy elhajlik. A vá­sárláshoz hozzáértéssel kell rendelkezni. Először a köpűjét nézik meg, hogy elég erős-e, majd az ormó megvizsgálására kerül sor, a vállát végig tapogatják, hogy a fület megfelelően képezték-e ki. Ezután a vásárló a hüvelyk- és a mutatóujja közé fogja a köpűt és ráüt a pengére. Ha szép tiszta hangot ad, akkor jó acélból készült, ha tompán szól, akkor sok benne a vas — tartják róla és nem veszik meg (20. kép). 103 20. kép. Ásóformák egy faluból (Átány, Heves m.). a. ásó; b. füles ásó; c. ásó kengyellel; d. ásó állítható kengyellel. FÉL, E.— HOFER, T. 1974. nyomán. Az ásó nyele rendkívül fontos, hiszen ennek segítségével végzi az ember a munkát. A magyarországi ásónyél a múltban és jelenben egyetlen egyenes fa. Ezzel szemben Nyugat-Európában a végére keresztbe egy 15—20 cm-es fát erő­sítenek vagy éppen olyan fogót faragnak ki, melybe az ásó ember összecsukott tenyere éppen belefér. Ennek következtében ezek az ásónyelek rövidebbek a nálunk szokásos egyenes formáknál. 104 Egy európai néprajzi atlasznak érdekes lapja lenne, mely az ásónyelek formáját mutatná be. Az ásónyél hossza függött a vele dolgozó testmagasságától. A 19. század ele­jén a nyél hosszát 4,5 láb (kb. 130—140 cm) hosszúra ajánlják. 105 Orosházán „Köpűjébe egyenes, sima nyelet tesznek. Legerősebb az akácnyél. Ritkábban más fából — pl. szilfából is — készítenek nyelet. Hajlékonyabb, mint az akác s 102 KISS Lajos, 1939. 119. 103 FÉL, E.— HOFER, T. 1974. 157—158. 104 BERG, G. 1962; GAILEY, A.—FENTON, A. (Red.) 1970. passim. 105 NAGYVÁTHY János, 1821. 28. 442

Next

/
Oldalképek
Tartalom