Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

A kubikos különlegesen vigyáz az ásó vásárlásakor, hiszen ez a főszerszáma. Megnézi, hogy „... az oromja erős legyen nyakban. Hangját is megvizsgálja, az acél ásó sír, a vas puffog".

102 Átányban (Heves m.) általában olyan ásót választanak, melynek hossza egy láb (kb. 30 cm), magasabb, erősebb ember nagyobbal jobban tud dolgozni. Használatban az ásó néhány centimétert megrövidül, elvékonyodik. A nagyon kemény acél könnyen törik, míg a lágy elhajlik. A vásárláshoz hozzáértéssel kell rendelkezni. Először a köpűjét nézik meg, hogy elég erős-e, majd az ormó megvizsgálására kerül sor, a vállát végig tapogatják, hogy a fület megfelelően képezték-e ki. Ezután a vásárló a hüvelyk- és a mutatóujja közé fogja a köpűt és ráüt a pengére. Ha szép tiszta hangot ad, akkor jó acélból készült, ha tompán szól, akkor sok benne a vas — tartják róla és nem veszik meg (20. kép).

103 20. kép. Ásóformák egy faluból (Átány, Heves m.). a. ásó; b. füles ásó; c. ásó kengyellel; d. ásó állítható kengyellel. FÉL, E.—

HOFER, T. 1974. nyomán. Az ásó nyele rendkívül fontos, hiszen ennek segítségével végzi az ember a munkát. A magyarországi ásónyél a múltban és jelenben egyetlen egyenes fa. Ezzel szemben Nyugat-Európában a végére keresztbe egy 15—20 cm-es fát erősítenek vagy éppen olyan fogót faragnak ki, melybe az ásó ember összecsukott tenyere éppen belefér. Ennek következtében ezek az ásónyelek rövidebbek a nálunk szokásos egyenes formáknál.

104 Egy európai néprajzi atlasznak érdekes lapja lenne, mely az ásónyelek formáját mutatná be. Az ásónyél hossza függött a vele dolgozó testmagasságától. A 19. század elején a nyél hosszát 4,5 láb (kb. 130—140 cm) hosszúra ajánlják.

105 Orosházán „Köpűjébe egyenes, sima nyelet tesznek. Legerősebb az akácnyél. Ritkábban más fából — pl. szilfából is — készítenek nyelet. Hajlékonyabb, mint az akác s 102 KISS Lajos, 1939. 119. 103 FÉL, E.—

HOFER, T. 1974. 157—158. 104 BERG, G. 1962; GAILEY, A.—FENTON, A. (Red.) 1970. passim. 105 NAGYVÁTHY János, 1821. 28. 442