Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

fataposót csak ehhez lehet erősíteni és ez nem zárja ki, hogy az aljára vasat verjenek. Ilyen megoldásra különböző, egymással össze nem függő területeken is rájöhettek, mert hasonló megoldást a Kaukázusból is ismerünk:.

92 A múlt század közepétől kezdve az ármentesítés, az út és vasút építésének földmunkáit a kubikosok végezték. Az ő kezükön alakulhatott ki a rugós ásó, feltehetően a 19. század két utolsó tizedében.

93 HERMAN Ottó szerint: „A rugós - kubikos - ásó. Ennek nincsen füle s így a rugó segítségével egy rúgásra egy ásónyomnál többet ás".

94 KATONA Imre úgy tudja, hogy a nagyméretű, kovácsoltvasból készült ásókat, a préselt és kisebb méretű formák váltották fel. Ez a rugónak (kengyel) köszönhető, mert annak segítségével mélyebbre lehetett a földbe nyomni, mint az ásó teljes hossza. Ennek is két fajtáját ismerték: „A karikás típust ráhúzták a nyélre, a kancarugó vízszintes szárának visszahajló végét pedig beszorították a nyél és a iköpű közé; mindkét rugótípus körme rátámaszkodott az ásóvas felső élére. Jobb és ballábas használatra egyaránt alkalmasak voltak. A rugók vízszintes szára 10—15 cm hosszú, 2—3 cm széles, a függőleges szár 8—10—12 cm magas, kissé megtört és alul kétágú körömben végződik, összsúlyuk mindössze 20—25 dkg."

95 A rugót lehetett boltban is venni, de sokkal jobbnak tartották azt, amelyiket a kovács helyben készített. Felszereléskor úgy rögzítették, hogy jobb vagy ballábas ember egyaránt tudja használni.

96 Mindkét rugót lehetett úgy cserélni, hogy jobb vagy ballábas ásónak egyaránt megfeleljen.

97 A rugós ásó századunkban már nemcsak a kubikosoknál, hanem a parasztoknál is terjedt. Az átányiak a hevesieknél látták először századunk első évtizedében, de maguk csak 1912-től kezdve alkalmazták, amikor a falu több száz hold homokos talajú területhez jutott, melyen szőlőskertet létesítettek. A taposós és rugós ásóval csaknem másfélszer olyan mélyre lehetett ásni és a munkát nagymértékben megkönnyítette. Később ezzel ásták fel a földet a kertben zöldség, csemegekukorica és más növények részére is.

98 Orosházán az ásóhoz csak ritkán használnak rugót.

99 Bárándon, Bihartordán (Bihar m.) elsősorban azok a napszámosok tettek rugót a szerszámukra, akik rendszeresen eljártak napszámos munkára és vállalták a kertek felásását, mert ez megkönnyítette a munkát. Annyit meg lehet állapítani, hogy a rugós ásót a 19. század utolsó évtizedeitől a délalföldi (Békés, Csanád, Csongrád m.) kubikosok alkalmazták és innen terjedt szórványosan elsősorban az alföldi megyékbe is, de a kertművelésben napjainkig sem vált általánossá. Keletkezésének helyét azonban egyelőre nem tudom pontosan megjelölni. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy a Pó-síkságon használtak, ha nem is rugós, de vastaposós ásókat, Bulgáriában pedig pontosan a mienkkel megegyezőt.

100 De még távolabbi megfigyelés is adódik Örményországból, ahol az ásó rugója pontosan megegyezik a nálunk ismerttel.

101 Mindezek nem jelentenek kapcsolatot, csupán formabeli hasonlóságot. 92 BDOJAN, V. A. 1972. 60—63; 1. még részletesen KATONA I. 1963. 13. 93 KATONA Imre, 1963. 13—14. 94 HERMAN Ottó, 1905. 281. 95 KATONA Imre, 1963. 13—14; KATONA Imre, 1964. 506—507. 96 FÉL, E— HOFER, T. 1974. 156—157. 97 KATONA Imre, 1963. 14. 98 FÉL, E.—

HOFER, T. 1974. 159. 99 NAGY Gyula, 1965. 116. 100 SÇHEUERMEIER, P. 1943. 1:89—90; JABRG-JUD 1937. 1429. lap. Idézi KRAMER, F. L. 1966. 103. ábra; VAKARELSKI, Ch. 1977. 122. 101 BDOJAN, V. A. 1972. 62. 441