Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon
Az ásó vas lapja, formáját tekintve, lehet hegyes vagy félkör végződésű, csapott vagy egyenes vállú, de általában aszerint lehet köztük különbséget tenni, hogy az ásó ember mivel nyomja a földbe a vasat. Itt három lehetőséggel találkozunk: 1. az ásóvas válla levágott; 2. visszahajtott (füles); 3. végül taposóval, illetve rugóval (kengyel) van ellátva. Nézzük ezeket a változatokat kissé közelebbről. À legrégibb ásóbotokon is gyakran lehet találni olyan faragott támasztékot, melynek segítségével a szerszámot könnyebben és mélyebben lehet a földbe belenyomni. 82 Amikor azonban a nyél alsó végére olyan taposót faragtak, melylyel egyik vagy mindkét oldalán vállat képeztek ki, akkor már nem volt ilyenre szükség, akkor sem, ha a szerszám hegyét vassal védték. A nyelet fogó ember ugyanis egyik lába segítségével mélyre tudott ásni. A római korból Pannóniában feltárt ásókról egyes kutatók azt állítják, hogy széles, visszahajlított vállal rendelkeznek, 83 melynek segítségével a szerszámot könnyebb a földbe belenyomni. Ilyen visszahajlítást MÜLLER Róbert, akinek alkalma volt ezek nagy részének kézbevételére, nem talált. 84 eddig a népvándorlás korából és az Árpád-korból nem ismerünk, ezért ez a kérdés fel sem merülhet. A 16—17. században Fülekről előkerültek olyan példányok (Nógrád m.), melyek ilyen visszahajlított taposó val rendelkeztek, 85 de ilyet találtak más várásatásoknál is (Esztergom, Eger stb.). Érdemes ilyen szempontból az 1825-ben Grácban kiadott ismertető magyar területre szállított ásóinak viszahajtott fülét megfigyelni. A következő helyre szállított ásókon találni ilyet: Bánát, Debrecen, Mecenzéf, Somogy, Erdély. 86 Ezt a taposó formájú ásóvasat megtaláljuk a mecenzéfiek 1926-ban kiadott katalógusában is. 87 A füles kerti ásót HERMAN Ottó is lerajzolta Szegedről és Csongrádról azzal a megjegyzéssel „... a fül — az emberi fül szegőjéhez hasonlagosságtól így nevezve — nem engedi mélyebbre az ásót, így ez csak egy nyomnyit ás egy rúgásra". 88 A füles ásót rövid ideig használták a kubikosok is, de nem lehetett elég mélyen a földbe nyomni, ezért 1880 után már egyre ritkábban találkozni vele. 89 Átányban az 1950-es évek elején még a kertekben használták a füles ásót, melynek vállán a vas derékszögben hátrahajlik és így könnyebben lehet a földbe belenyomni. 90 Már viszonylag korán ajánlják egy további kiegészítő eszköz alkalmazását: „Az Ásót minthogy tapodni kell le a' Főidbe; sokkal jobb, ha nem a' Vasnak felső része van el-lapítva: mert ez, tsak ugyan keskeny, akar mit tsináljunk. Mentül keskenyebb pedig, annál jobban rontja, mind a' tsizmát, mind a' Mezítlábat, hanem a vason' felül a' szárából legyek egy széles fatapodó ki-nyújtva, a' melly már az Ásót-is méllyebben ereszti a' Főidbe a' lábnak is minden módon nyugodalmasabb. Ez úgy szokott lenni, hogy a' tapodónak az allya Vas és felül fával van bé-borítva". 91 Eddig nem tudtam megállapítani, hogy ezt a megoldást NAGYVÁTHY látta valahol, elképzelte vagy meg is valósította. Nem teljesen világos a leírás sem. Minden valószínűség szerint a szár a 'nyelet' jelenti, mert 82 KRAMER, F. L. 1966. X—XII. tábla. 83 KECSKÉS Péter—PETŐ Mária, 1974. 143. 84 MÜLLER Róbert, 1982. 450—451. 85 MÜLLER Róbert, 1982. 450. 86 WATHNER, J. 1825. 47—48. 21—22. tábla. 87 PÖHM, S. 1926. passim. 88 HERMAN Ottó, 1905. 280. 89 KATONA Imre, 1963. 7. 90 FÉL, E.— HOFER, T. 1974. 156. 91 NAGYVÁTI János, 1791. 117—118. 440
