Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Balassa Iván: Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon

tek Se, sőt az újabb gyűjteményekből is kimaradt (pl. az olyan fontos ásónyom, mint mérték). Éppen ezért mellékelem az egész rajzot és az elnevezéseket, annak ellenére, hogy a sok betű között nem könnyű eligazodni. (1—3. kép).

34 2. kép. Az ásó részelnevezései. I. Füles kerti ásó. II. Minden ásó visszája. III. Rugós kubikos ásó. HERMAN О. 1905. 280. nyomán. 3. kép. Az ásóvasalások szakterminológiája és főbb típusai, a. fül; b. szárak; с él; d. vályú; e. penge. Római kor — népvándorlás kor; B. IX—

XIII. század; С későközépkor — törökkor. MÜLLER R. 1982. 443. nyomán. I. Füles kerti ásó, csak egy ásónyomra szolgál, ennek: K=köpüje; Sz= szöglika; Ny=nyaka; F=füle, Szeged; L=lánnája, táblája, Szeged; pöngéje, szine, Csongrád; K=högyi; É=éZe. II. Minden ásó viszja. Fr=a köpü forrasztása; 0=az ásó oromja; LV=a lánna vagy pönge, viszja. III. A rugós — kubikos — ásó. Ennek nincsen füle, s így a rugó segítségével egy rúgásra egy ásónyomnál többet ás; részei: AN=ásó nyele; D=dereka; FV=fogóvége; B=boríték, vaslemez, arra való, hogy a nyelet az ásó ember sarujának koptatásától védje; R=rúgó, arra való, hogy egy ásónyomnál többet lehessen egy rúgással vágni; részei: T=talpaló, Szeged és máshol is, ennek: HJ=hajtoványa, általános; SR=szára, Szeged, Csongrád; TL=a szára, tolla, tállá, Szeged; körme, Csongrád; KR=s rugó karikája, Szeged; köpűje, Csongrád; LL=lánna, tábla, Szeged; 0=ormo a lánna színén; ÉÉ=éle, általános; H= högyi, Szeged, Csongrád. 34 HERMAN Ottó, 1905. 427