Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

P. Madar Ilona: Alsó-Garam mente földművelése

Az első világháború utáni időben „ahogy szaporodott a nép" megszűnt az ugardűlő, kialakult a négynyomás. Most a búza a kapások helyébe került, az árpa a búzáéba, a kapások pedig az árpáéba. Ezek a rendszerek természetesen nem máról holnapra váltották egymást, hanem fokozatosan terjedtek el. A háromnyomás kezdetén némely helyen később is meghagytak egy-egy darab kimerült földet a kapás dűlőben ugarnak, úgy mondják, hogy itt másfélszeres termést hozott a búza. A II. világháborúra már teljesen megszűnt az ugar, A nyomáskényszer igen sokáig meg volt ezen a területen, egy néhány kivételtől eltekintve egészen a szövetkezet megalakulásáig. Az alsó-garam menti rétek helyén feltört kisdarab pásztok'ban az irtásföldekhez hasonlóan „vegyestes" vót a vetemény, szabadon használták, csak a fő földeket művelték nyomáskényszerben.

17 5. Trágyázás Az előbbiekben már szóba került, hogy az alsó-garam mentiek gazdálkodásában kisebb súllyal esett latba az állattartás a növénytermesztésnél, a földterülethez képest most is kevés itt az állatállomány. A kevés trágyát, amit nyertek a korabeli szokásoknak megfelelően gondozták és használták fel, alkalmazását igen fontosnak tartották. (A bényiekről már 1770-ben feljegyzik, hogy trágyáznak.)

18 Háromévenként trágyáztak, jobbára a búzavetéshez igazodtak. A búza vetés alá közvetlenül érett tárgyát raktak, de ha a megelőző, jó búzatalajt adó kukoricát trágyázták, akkor az éretlenebb un. szalmás trágyát jobbnak tartották. „Favella" (favilla). Kisújfalu (1974). „Tragacs" (targonca). Kisújfalu (1974). 17 Fő-föld a nyomáskényszerben művelhető föld. 18 OL U et С, Filmtár 4236. 366