Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Simon László: Középkori vaseszközök Nagykőrösről

42. Kerekded ásópapucs (?) szárának és pengéjének töredéke, egyik oldalán farost maradványokkal. M = 11,5 cm, a szár legnagyobb Sz = 5 cm. Ltsz.: 67.59.24. (5. kép 3.) NAGYKŐRÖS-ALSÓJÁRÁS, BOLDOGASSZONYHALOM A lelőhely a várostól keletre, a kocséri úttól délre kb. 100—120 m-re egy kb. 70X50 m-es ovális homokdomb északi felén található. (1. kép 4.) Balanyi Béla 1958. évi kutatásainak eredményeit ekként összegezte: az első, 11—13. századi templom félkörös szentélyzáródású épület volt, amelynek alapozása fekete földből készült.

13 „Ugyanide épült a XIV. században az új templom új alapozással, mely szintén döngölt fekete földből készült, mint a román kori, méretei annál nagyobbak és falai magasabbak, szentélye sokszög záródású, a nyolcszög fele. A templom köré a XV. században szabálytalan nyolcszög alakú kerítést építettek, a sarkoknál támpillérekkel. Feltehető, hogy a templom a XVI. századot is megérte ... A templom körül temető volt.. ,"

14 A mindössze 7 napos ásatás kutatóárkaiban kevés lelet látott napvilágot, ezek (hullámvonaldíszes sárgásszürke és téglapiros bográcstöredékek, bekarcolt párhuzamos vonalakkal díszített fehéres-szürkés fazéktöredékek) a 12—13. századból származnak. Az kétségtelen tény, hogy a Boldogasszony halmán a tatárjárás után is állt valamilyen templom — és a temetőt övező kerítés —, de ennek építési idejének, ill. periodizálásának a megállapítására elégtelenek a feltárt részletek. E későbbi templom omladékai még látszottak a 19. század derekán. Ezekből és a helynévből Deák József már 1860-ban igen találóan arra következtetett, hogy „Boldogasszonynak valami kápolnácskája" lehetett itt.

15 Az elnevezés középkori eredetű, az itt egykor álló templom védőszentjéhez, Szűz Máriához kapcsolható.

16 A patrociniumból képzett helynevek megjelenése a 11. századra tehető, virágkoruk a 13—14. századra esik, de alakultak még ilyenek a 15. században is.

17 A Boldogasszonyhalom neve eredetileg tehát Boldogasszonyháza lehetett. E helynév nézetem szerint először a 15. század elején tűnt fel a forrásokban. Feltevésem szerint ugyanis erre vonatkozik Zsigmondnak (1387—1437) 1423-ban a körösi földesuraknak és Kecskemét királyi városnak kiadott oklevelében szereplő 'Bodogazzoneggháza' helynév. Ennek közelében — az oklevél szerint — kun szállások voltak, amelynek birtokosai összetűzésbe kerültek a körösi és a kecskeméti földbirtokosokkal, ill. azok tiszttartóival és jobbágyaival, tó A forrásokból kiszűrhető adatok összhangban állnak a helynevek tanúságaival, ugyanis lelőhelyünktől alig néhányszáz méterre északkeletre lokalizálható Árboz helynév a kiralygyilkos kun főember, Arbuz birtoklására utal. Ugyancsak a közelben, észak felé kb. 10 km-re található Arbuz társának, Törteinek birtoka (a mai Törtei), hasonló távolságra délkelet felé pedig gazdag kun sírleleteket találtak Felsőszentkirályon.

19 Mindezek alapján csak a tág „Középkor" megjelöléssel keltezhetjük lelőhelyünk egyetlen ismert vaseszközét. 13 AJMA 281—70/2. 14 BALANYI Béla 1989. 69—70. 15 DEÁK József 1860. 38. 16 A Boldogasszony- előnevű helynevek irodalma: KISS Lajos 1980. 117. 17 KRISTÓ Gyula 1976. 44—49. 18 GYÁRFÁS István 1883. 578—581. 19 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1972. 323i