Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Simon László: Középkori vaseszközök Nagykőrösről
Lelet 43. Egyélű vaskés pengéje és nyéltüskéjének egy darabja. Mérhető H — 10,7 eb, ebből a penge H = 9,5 cm, annak legnagyobb Sz = 1,4 cm. Ltsz.: 62.2.22. (2. kép 11.) NAGYKÖRÖS-ESED, GURMANNHALOM A Boldogasszonyhalomtól kb. 2200 m-re délkeletre, a kocséri úttól dél felé 300 m-re két nagyobb vízállásos mélyedés között található Árpád-kori falu valószínűleg a szomszédos Szentkirály 1354. évi határjárásában említett Örsed nevű birtokkal azonos. 20 (1. kép 5.) A lelőhelyen 1958-ban történt kisebb feltárás és több alkalommal terepbejárás. 21 Ezeken bronzkori és szarmata leleteken kívül zömében 12—13. századi, valamint néhány 14. századi edénytöredéket találtak. Az alábbi vaseszköz felszíni gyűjtés eredménye. Lelet 44. Irtókapa (?) háromszög alakú, vaskos pengetöredéke. Mérhető M = 8 cm, Sz=6 cm. A kapa rekonstruált M = 12 cm, penge Sz = 11 cm. Ltsz.: 62.1.16. (2. kép 8.) NAGYKÖRÖS — HOMOLYTÁJA A városközponttól délnyugatra kb. 5 km-re, a szabadszállási úttól nyugat felé 100—120 m-re (í. kép 6.) erdősítést megelőző mélyszántáskor egy avar kori nyakláncot, 15—16. századi edény- és kályhaszemtöredéket és különféle vaseszközöket találtak. Ez utóbbi későközépkori emlékek egy, a 16. század végén elpusztult építményhez (szállás, nyaraló 22 ) tartozhattak. Keltezésükhöz fontos kiindulópont a lelőhelyünktől kb. 250 m-re északra, a Czeczon-tanya kertjében talált 11 904 db ezüstéremből álló, több mint 6 kilónyi kincslelet, amelynek utolsó veretei 1595-ben készültek. 23 Lelőhelyünktől kb. 200 m-re délkeletre, közvetlenül a szabadszállási út mellett egy későközépkori virágcsokor alakú kis bronz veretet találtak. Leletek 45. 5 db vasszeg, fejük kerekded, ill. ovális, testük szögletesre kovácsolt. Kettő egyenes, kettő a hegyénél, egy a fejénél görbe. Ltsz.: 68.1.7. H = 4,6 cm (6. kép 1.); Ltsz.: 68.1.8. H — 4,6 cm (6. kép 2.); Ltsz.: 68.1.9. H = 4,1 cm (6. kép 3.); Ltsz.: 68.1.10. H = 3,4 cm (6. kép 4.); Ltsz.: 68.1.11. H = 1,6 cm (6. kép 5.). 20 A határjárást 1.: GYÁRFÁS István 1883. 491. Az itt említett birtokot az Esed dűlő nevével ill. helyével azonosította: MAKKAI László 1957. 467. 21 AJMA 281—70/ 1—3.; BALANYI Béla 1989.66., 69. 22 NÓVÁK László 1978. 146—158. 23 Az éremkincs lelőkörülményeiről : SIMON László 1992. 324
