Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
T. Bereczki Ibolya: Vezseny határhasználata a XVIII–XIX. században
darab szántóföldje vagyon és ezen három hold föld mindegyikébe 8 pozsonyi mérőt vethetünk. 22 Az úrbérrendezés következtében a község birtokában levő szántóföld menynyisége 650 kisholdra nőtt. Míg az úrbérrendezés előtt 52 a telkes jobbágyok száma, 1771-ben az 46-ra csökkent, a zselléreké pedig 18-ról 23-ra nőtt. 23 Az 1787/88. évi járási rovásadó summázatban Vezsenyen 61 telkes jobbágyot, 35 házas zsellért, 17 hazátlan zsellért és 12 szolgát írtak össze. A megadóztatott házak száma 101. 24 Részletes összeírás készült az 1789. évben a termett búza, kétszeres, árpa, zab mennyiségéről, a vetésre szükséges részéről. A tabellán szerepel a házigazda cselédeinek száma; feltehetően a gazdákkal egy háztartásban élőket is ide számítja az összeíró. Feljegyezték az igavonó és heverő marhák együttes számát és a szénatermés mennyiségét. 63 gazdának összesen 1479 csomó búzája, 213 csomó kétszerese, és 281 „bagja" árpája, 97 vontató zabja termett. Ez kilára átszámolva az összeírás szerint közelítőleg 1102 1/2 kila búza, 200 1/2 kila kétszeres, 1256 kila árpa és 363 1/2 kila zab. A vetésre félretett mennyiség jelzi, hogy a szántóföldi növények termesztésében a búza játszott uralkodó szerepet (664 kila, mellette jelentős mennyiséget vetettek árpából (533 kila); viszonylag kevesebb a kétszeres (145 kila) és a zab (171 kila). Helyi felhasználásra került a termelt mennyiség legnagyobb hányada: 2833 kila búza, 260 1/2 kila kétszeres, 2093 kila árpa, és 993 kila zab. A gazdálkodás rendszerében fontos szerepet játszott az állattartás: magas az összeírt igavonó és heverő jószágok száma, összesen 488. Jelentős a szénatermés: 4965 portió. Nem ritka 10—20 közötti állatszám egy-egy nagyobb gazdaságban; Csontos Istvánnál például 90 csomó búzát, 9 bagja árpát, 8 vontató zabot írtak össze (65, 50 és 49 kila várható súllyal). Vetésre 32 kila búzát, 16 kila árpát, ugyanennyi zabot tartottak szükségesnek. A cselédek száma 11. Ebben a gazdaságban 22 heverő és igás jószágot neveltek és 300 portio szénát gyűjtöttek össze. 25 Lietzner János és Sándor József nevéhez köthető a Heves Megyei Levéltárban őrzött Tisza-térkép, amely 1783—1790 között készült. Két szelvénye ábrázolja Vezseny határát. Nemcsak a belterület tagozódása látható jól rajta, hanem az egykori Bökönye puszta területe Praedium néven jelölve, és a Terrénum Vezsenyiense néven felírt Nagyrét területe is. A folyó kanyarulatát követi a part menti galériaerdő. A térképen vízborításos területnek látszik az egész, folyókanyarulat közrefogta hátárrész. Jól kivehető a Rét egynegyedét elválasztó töltés, mely a településről a földvári révhez vezetett. 26 A töltést az 1. katonai felmérésen is jelölték, s a „Via Publica" Cegléd, Vecsés, Pest felé, a másik irányban a Tiszán átkelve Debrecen, Arad felé vezetett. 27 22 SOÖS Imre, 1958. 41. 23 SOÖS Imre, 1958. 23—24. 24 SOÖS Imre, 1973. 38. 25 HML 1789/65 IV—4/b Conscriptio Procreationis Frugum. Possessionis Tisza Vezseny Anno 1789. Die 1 ° Sept. Tekintetes Nemes Heves Vármegyében Helyheztetett — T. Vezseny Helységének Tabellája, melyből Nevezetesen minden Gazdának a most folyó 1789 dik Esztendő béli termése, és Házi Népének élelmére Ujj ig való Szükségek ki tettszik. 26 SUGÁR István, 1989. 38. térképlap. 27 VARGA Lajos, 1964. 1., 13., vaalmint az I. Katonai felmérés, Hadtörténelmi Térképtár Colonne XIX. Sectio: 22. 262
