Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Tari Edit: Késő középkori temetkezések Cegléd határán

dör mérete jóval nagyobb a koporsónál. A koporsó Sz — 51,4 cm, a sírgödör Sz = 100 cm. A sír nyugati végét már nem tudtuk kibontani. (IV—

VI. kép) Mellékletek: Derekán ruháját kettő darab bronz, díszítetlen pityke fogta össze. Á = 1,6 cm, a hurkos fül Ma — 0,5 cm. (VII. kép 4—5.) Bal kezén rozettás fejű bronz gyűrűt viselt. A gyűrű Ä = 1,9 cm. (VIII. kép 3.) A halott kezébe ró~ zsafüzért helyeztek, amelynek megtaláltuk corpusát, valamint egy szem gyöngyét. A gyöngy üvegből készült, kék színű, sokszögű. A == 0,7 cm (VII. kép 2.) Az olvasókereszt anyaga ólom, rossz megtartású, mállékony. Akasztója a fölszedéskor elporladt. Krisztus teste elnagyoltan formált, kopott. Kora a XVI— XVII. századra tehető. (VII. kép 1.) H =3 cm, Sz = 2,2 cm.

3 Hasonló korú rózsafüzérkereszt került elő már ezen a lelőhelyen a hatvanas években, valamint Sarvalyon,

4 Ipolytölgyes-Szentmártonban,

5 Kaposváron,

6 Toponáron és Zsámbékon.

7 A késő középkori olvasókeresztek kimunkálása igen sokszínű képet mutat. A legegyszerűbb búcsún vásárolható daraboktól a gondosan megformált példányokig változatos formákkal találkozhatunk. A ceglédi példány a legegyszerűbbek közül való. Az ásatási megfigyelések alapján egykorúnak vélt három sírt az 52. sír mellékleteinek segítségével keltezhetjük a XVI—

XVII. századra. A késő középkori sírok jelenléte a lelőhelyen izgalmas kérdéseket vet fel. Ezek megválaszolása előtt azonban a cegléd-nyúlfülehalmi lelőhely történetéből szeretnék bemutatni egy-két megismerésre érdemes részletet. A Nyúlfülehalom néven ismert domb Cegléd, Nagykőrös és Törtei határvonalán, Ceglédtől délkeletre fekszik. Még ma is kimagasodik környezetéből, bár az ötvenes évek talajmunkáival jelentősen megcsonkították mind a keleti, mind a nyugati oldalát. Jelenleg a települések közti közigazgatási határ keleti szélén, egy 10—12 m széles mezsgye maradt meg az egykori dombból. Ez a kis domb rejti magában az Árpád-kori templom alapozását és a templom körüli temető egy részét. A lelőhely középkori oklevelekben említett helyekkel történő azonosítására már több kísérlet történt.

8 Elfogadottnak az a vélemény tekinthető, hogy a ma Nyúlfülehalom néven ismert domb a középkorban Szentlászlóhalmának nevezett hellyel azonos. így határpontként való első említése az 1368-as határ járó oklevélben fedezhető fel.

9 Az azonosítás nehézségeit tükrözi, hogy a nyúlfülehalmi templomot HÍDVÉGI Lajos helytörténész pl. „Töröttegyházzal" véli egyezőnek.

10 A Szentlászlóhalom és a Nyúlfülehalom azonosítása az alábbiakkal indokolható: Az 1368-as határjáró oklevélben Cegléd északi határán megemlített négy romos kőegyház (csekei-Boldogságos Szűz, Szent Demeter, Székegyház, 3 A tárgyakat Borsos Hedvig (Cegléd, Kossuth Múzeum) restaurálta, gondos munkáját ezúton is köszönöm. 4 Nagykőrös, Arany János Múzeum, lelt. sz.: 56. 3. 1.; HOLL-PARÁDI, 1982. Abb. 67. 3—4., 24. XV—XVI. századra keltezik a keresztet. 5 BAKAY, 1989. 34—35. kép, 228. kép 1, 3. 6BÁRDOS, 1987. 24. p., XIV/5. 7 Toponár: BÁRDOS, 1987. 34., 34/a., 34/b. ábra. Zsámbék: Valter Ilona ásatása, közöletlen. Ezúton is szeretném megköszönni szíves segítségét. 8 OPPEL, 1931. 18. p.; PETRÖCI, 1961. 6—9. p.; BENKÖ, 1982. 70—71.; HÍDVÉGI, 1984. 132. 9 Eredetit latinul közli: BÁRTFAI SZABÓ, 1938. 84—86. (Dl 5696.), magyar fordításban közli: BENKÖ, 1982. 80—81. 10 HÍDVÉGI, 1984. 132. 228