Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Torma István: Bernece és Baráti a középkorban

patakához értek, a patakon átkelve tovább haladtak az úton, a Gyep (Geep) nevű műveletlen földhöz jutottak, ezután jó nagy távolságra a szántóföldek végénél egy bozótos helyhez, amelynek közepén van a Papvölgye {Papwelge), ebben jó távolságra haladva eljutottak a határjárás végpontjáig, a már említett Varbókútáig, amelytől D-re fékszik a bernecei egyház szántóföldje. Lényegében megegyezik ezzel a többi határjárás útvonala is. A határvonal azonosítása nem okoz különösebb nehézséget; a Szuha-patak és a Kemence-patak neve ma is él. A bernecei egyház földje egy 1779—1780. évi térkép szerint a viski országút É-i oldalán, a ma is Pap-földeknek nevezett helyen volt,

27 így a Papvölgye az ettől ÉNy-ra az országhatár felé húzódó völgy neve volt. A határvonal tehát nagyjából megfelelt a Baráti és Pereszlény közötti újkori határnak (a jelenlegi országhatárnak). A faluhatár ÉNy-i részén található ma a Verbókok nevű hely. Maga a település, amennyiben Varbók valaha egyáltalán lakott hely volt, a mai pereszlényi határban keresendő. A Berneceiek birtokügyeiről beszámoló oklevelekből a különböző művelési ágak határon belüli elhelyezkedéséről és a településszerkezetről értesülünk. 1430-ban Tamás fia Mihály testvérei nevében is 8 aranyforintért elzálogosította a Baráti és Bernece közt fekvő egész telkes birtokot Bernece-i Simon fia Jánosnak.

28 1454-ben Bernece-i Tamás fia Mihály — iratainak elvesztése miatt — új adománylevelet kapott bernecei kúriájára.

29 Ugyanő — Beddegh Mihály néven — és fia János 1461-ben 3 aranyforintért elzálogosította Bernece-i Syray Péternek a három körtefa körül fekvő két hold és a Szuha folyó mellett, annak hosszában fekvő, ugyancsak két hold szántóföldjét. További négy hold szántót Barát-i Chama Illésnek és fiának Balázsnak adott zálogba.

30 1467 előtt a Bernece folyó melletti kuriális telkét és a Ság felé fekvő, két út közötti két hold szántóját 13 aranyforintért vetette zálogba György fia János fia Lőrincnek és Benedeknek, továbbá vejének Farkas Gergelynek, utóbbi a két másik zálogos részét kiváltotta.

31 1467-ben a sági konvent panaszt emelt, mert a bernecei nemesek — Kopasz Mihály fiaival Jánossal és Lászlóval, Bwdegh György fiával Benedekkel, továbbá Nemes Mihály az esztergomi káptalan baráti jobbágyaival együtt a Szuhapataka mellett, Ság határai között fekvő szántóföldet és ligetet elfoglalták, Bernecéhez és Barátihoz csatolták.

32 Nemes Tamás fia Mihály, a közösen birtokolt nemesi kúriából rokonait, Kopasz Mihály fia Jánost és Lászlót, valamint Bedegh György fia Miklóst kizárta, Kopasz Mihályt pedig megölte. Az emiatt keletkezett pereskedés után a vétkei alóli mentesítés fejében átengedte rokonainak, Jánosnak, Lászlónak és Benedeknek a bernecei nemesi kúria harmadrészét tartozékaival együtt, kivéve 8 hold földet, amelyből 4 a hármas körtefa mellett, 4 pedig a Szuhapataka mellett feküdt. Érintetlenül meghagyták a közös kegyuraságuk alá tartozó templom földjeit. Átadta a másik két rész 1/16-át is: Ez a kertjétől K-re, a parlagig vezető úttól az érseki nemesek megye nevű földjének határáig terjedt. Végezetül átadta a Baxas nevű nemestől vásárolt birtokot is.

33 Ugyancsak 1468-ban a szerteágazó rokonság között a bernecei kúria és ne27 OL S—11. No. 782/1.; HALA József 1977. 589. 28 BAKÁCS István 1982. 1505. reg. 29 BAKÁCS István 1971. 232. 30 Esztergomi Káptalani Levéltár m. It. 18—4—23; 18—5—1; o. lt. 2—7—1; PÓR Antal 1904. 352. 31 Esztergomi Káptalani Levéltár m. lt. 18—4—24. 32 OL Dl. 16498. 33 Esztergomi Káptalani Levéltár m. lt. 18—4—25. 215