Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Torma István: Bernece és Baráti a középkorban

mesi telek eladási szándéka, az elővételi jog gyakorlása miatt keletkezett nézeteltérés," de végül Nemes Mihály anyja, felesége és gyermekei nevében is Chala Gergely leányával Ilonával, Béla-i Peter feleségével Zsófiával és Mezzes Bálint feleségével Orsolyával együtt 300 Ft-ért eladta a kúriát az esztergomi káptalannak. Az eladott ház É-ról Chala István fiai, D-ről pedig Kopasz János kúriájával volt határos, vele szemben az utca Ny-i oldalán állt Farkas Gergely kúriája.

34 Egy 1506; évi adatból tudjuk, hogy a falunak azt a részét, ahol a kúriák álltak, Nemesszémék nevezték.

35 1553-ban és 1573-ban hat kúriát vettek fel az urbáriumba.

36 1725-ben Berneczebarathiban három prediális kúriát írtak öszsze, közülük az egyik Barátiban volt.

37 A két falu közötti határszakaszt feltüntető 1744. évi térképen a Szira-pataktól D-re É—D-i irányú házsor jelzi a jobbágyházakat, a pataktól É-ra pedig, közvetlenül a baráti határ mellett Curia felirattal ellátott három nagyobb épület áll (2. kép).

38 A nemesi kúriák tehát a mai Polgármesteri Hivatal (Széchenyi u. 85.) közvetlen D-i szomszédságában emelkedtek. A térkép ábrázolja a baráti kúriát is, amely a Polgármesteri Hivatal mögött álló magtárépület helyén állhatott. Az 1468-ban eladott kúriához K-ről kert, szőlő és erdő csatlakozott. Egy másik kert Farkas Gergely háza mögött volt. Az összesen 47 hold szántóföld 11, egyenként 3—6 holdas részletben feküdt. Valamennyiről azt írják, hogy a bernecei határban helyezkedik el. Az igen részletes leírás alapján megállapítható, hogy ezek többsége a falutól K-re, Ék-re helyezkedett el: Vonatkozik ez a drégelyi várhoz vezető út és a Zewkelpathaka (a mai Szira-patak?) között a Felsewzewkel nevű helyen, továbbá az ugyanazon út és a Tordovácspatakához vezető köves út közötti Kresthwensarki-i és a baráti szőlők melletti szőlőközi (Zelewkewz) három földdarabra. Az ezután felsorolt két felsőteleki és egy alsóteleki szántó a ma is élő helynevek

39 segítségévél viszont a falutól Ny-ra, az országút mellé lokalizálható. Közelükben, a Kemence-patak mellett lehetett a Vízalja. Ezután az ÉK-re fekvő földek következtek: a baráti Tordavacs szőlőhegy melletti, az ugyanazon hegy alatti hármaskörtvélyi, valamint ennek közelében egy földdarab. (A hármaskörtvélyi és a szuhatoroki azonos az 1461-től szereplő földekkel.) A telekhez két rét (Szilas és Naghkeech a Kemencevíze mellett) és két káposztáskert is tartozott (a Szilasrét, illetve a falu végében a Bernecevíze mellett). Végül megemlítik a Kemencevízén fekvő malomhelyet is. Ez a templomtól ÉNy-ra, a Kemence-patak Ny-i oldalán jelölt 18. századi malom helyével azonosítható.

40 A szántóföldeknél felsorolták az összes szomszédot is. Kopasz János minden esetben, Csala István ötször szomszéd, négyszer az eladó Mihály és fiainak birtokában megmaradó föld tűnik fel szomszédosként. Bernecei szomszédként előfordul még Nemes Benedek, Ziray Péter, Veres Simon, továbbá az esztergomi káptalan (ötször) és mindössze egyetlenegyszer az esztergomi érseki nemesek földje. A szántóföldek elhelyezkedése és a szomszédsági viszonyok részint a helyi nemesek birtokának felaprózódását és az esztergomi káptalan birtok34 Esztergomi Káptalani Levéltár m. It. 18—4—26; 18—5—2; OKMÁNYOK TÁRA 180. oki. A topográfiai vonatkozásokat — néhány tévedéssel — MAKSAY Ferenc 1971. több helyen is érinti: 63—64, 74, 126, 156. old. és 28. kép. 35 Garamszentbenedeki protokollum A. fol. 227. p. 36 OL U. et С. Fase. 45. No. 25, 26. 37 URB. et CONSCR 4. füzet 32. 38 OL S—11. 782/2 39 HÁLA József 1977 590 40 1779—1780: OL S—11. 782/1; 1782: I. katonai felmérés Coll. XIII. Sect. 15. (Ober M. néven). 216