Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Torma István: Bernece és Baráti a középkorban
lény volt. 18 A Szuha-patak ma is a Szlovákiához csatolt Ipolyság Magyarországon maradt D-i része és Bernecebaráti határán folyik. A falulhatárnak ez a szakasza tehát 750 éve változatlan. Az ettől K-re eső határvonal viszont újabb keletkezésű. 1432-ben a csitári nemesek tiltakoztak a Csitárhoz tartozó Kőrösfaerdő, Kőrösfaréte, Básortványa szántó, Kiskalakacs és Nagykalakacs erdő Drégelyhez való csatolása ellen. A vitatott terület Ny-i határa a Merkvölgyében folyó Bernece-patakig terjedt. 19 A Bernece-patak, Merk völgye és Kalákocs máig élő helynevek Bernecebaráti börzsönyi részén. 20 A török korban elpusztult Csitár a mai honti határban feküdt, D-i része került elpusztulása után Bernecéhez. Nem maradt fenn határjárás a Nagyoroszival közös szakaszról. A déli határt 1283-ban járták végig; ekkor a Hontpázmán nemzetségbeli János és Lampert Kemence falujától határolták el az esztergomi érsek Bernece birtokát. A határ K-ről kezdődik, eljut a Budihohegyéig (Budehohege, Budihohege), egy úton át a két birtokot elválasztó kis hegyig, ezután a Karulpatakáig (Karulpotoka, Karulpatacha), ahol az útnál két határjel van. Ny-ra haladva erdők között cser- és bükkfák (cher et bik) alatt van a határ. Tovább egy völgybe, majd egy hegyre halad a határ, innen Ny-i irányban szántóföldekhez megy, leereszkedik a Marospatakáig (Moruspatacha), a patak mellett lefele halad, majd egy útnál felmegy egy hegyre, szántóföldeken át egy fához, ezután egy régi úthoz, majd gyümölcsfákhoz ér, ahol négy szilvafa alatt van két határjel. Innen a Kemencepatakálhoz megy, azon átkelve a faluhoz közel egy dombra, egy új kis út mellett a nagy útig jut. Az út mellett D-re fordul egy másik út mellett Ny-ra. Ebben az irányban a további határjelek: Szil (Zil) nevű rönk, körtefa, szántóföldek között berkenyéi a (berekene, berchene). A határjárás a Gestech nevű földnél ért véget. 21 Kemence és Bernece közös határa napjainkig változatlan maradt. Az említett helynevek kivétel nélkül máig élnek: Bugyihó, Kraholya-patak, Marosok, Kemence-patak. 22 A Ny-i szomszédként szereplő Gesztec föld az Ipoly szetei kányára által közrefogott területen, a mai Szlovákiában feküdt. 23 Az északi határt a Varbók nevű föld birtoklása miatt folytatott perből ismerjük. Az 1285. évi hamis birtokosztály szerint a Bernecével határos Warabuk a litvai (csábrági) vár tartozékaként Hont fia Dersnek jutott. 24 1409-ben az esztergomi káptalan panaszt emelt Szécsény-i Frank fia László ellen, akinek tiszttartója pereszlényi jobbágyokkal elfoglalta és újra felszántatta Barátiban a Barbok nevű földet. 25 Ezért először 1415-ben, majd az ellentmondások miatt 1420-ban, 1421-ben kétszer és 1422-ben végeztek határjárást. 26 Az 1415-ös határjárás K-en a Szuhapataka (Zuhapathaka) melletti bereknél kezdődött. A Barátiból Ságra vezető nagy útról letérve a baráti nemesek Dűlő (Dyolew, Dywlew) nevű földjéhez mentek, majd Ny felé haladva a Viskról Ságra vezető Varbókúta (Warbokvta) nevű közúthoz értek, ahol az út átmegy a Szuhapatakán, földhatárjelet emeltek. Az úton D felé mentek, majd azon átkelve a Kemence18 Cod. Dipl. IV/3. köt. 276. 19 BAKÁCS István 1982. 1527. reg. 20 HÁLA József 1977. 590—591. 21 BAKÁCS István 1982. 194. reg. a korábbi irodalommal. 22 HÁLA József 1977. 590. skk. 23 GYÖRFFY György 1987. 196. 24 GYÖRFFY György 1987. 262, 263. 25 BAKÁCS István 1982. 1237—1239. reg. 26 BAKÁCS István 1982. 1311, 1369, 1381, 1393. reg. A per menetét és az 1421. évi határjárásokat az Esztergomi Káptalani Levéltár m. lt. 18—4—8. sz. oklevél tartalmazza. 214
