Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Bagu Balázs: Bátyu község földrajzi nevei és néprajzi vonatkozásai
BAGU BALÁZS BÁTYÚ KÖZSÉG FÖLDRAJZI NEVEI ÉS NÉPRAJZI VONATKOZÁSAI Nem könnyű feladat megírni egy község történetét. Sok eseményt már (homály fed, sok mindent az idő vasfoga rozsdává mart. A múltból nagyon kevés írásos emlék maradt ránk. A különböző visszaemlékezések viszont sok esetben csak fenntartással elfogadhatók. BÁTYÚ (1946-tól Uzlovoje) önálló tanáccsal rendelkező község Kárpátukrajna területén a Beregszászi (Berehovói) járásban. A község három járás határában fekszik: a munkácsi (mukacsevói), ungvári (uzsgorodi) és a már említett beregszászi (beregovói). A járás legnyugatibb pontja, a járási 'központtól 36 kilométerre. Vasútvonal és autóbuszjárat köti össze a járási és a területi központtal. Vasútállomása, postája, középiskolája, óvodája, klubja, orvosi rendelője, gyógyszertára és kiépített üzlethálózata van. A község területén van a Területi Szívkardiológiai Szanatórium, a Terménykészletező Vállalat, a XXI. Pártkongresszus Kolhoz 1. sz. brigádja. Lakossága az 1990. évi népszámlálási adatok alapján 3017 fő. A községet nagyobb részben magyar anyanyelvű lakosok lakják, számuk 2217 fő. A beregszászi hegyek lábánál fekszik Bátyú, s ez befolyásolja éghajlatát. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500—550 mm. Gyakori a szélsőségesen száraz vagy az esős év. A község 110 méterre fekszik a tengerszint fölött. A járás egyik legalacsonyabban fekvő községe. A község határában kezdődik a Szernye mocsár, s húzódik keletre. A határban kanyarog a Bótrágy (Boltrágy) patak is. A néphagyomány szerint a község alapítói pásztorok és fafaragók voltak. Őserdők és mocsarak vették körül a települést. Ezt alátámasztják az 1773-as urbáriumi adatok is, melyek szerint a „szántóföldeken kívül hasznos halászó és csikászó helyei vannak, melyből jó pénzt kap a lakosság." 1 BATYU; BÁTYÜ-ra, bátyusi A község nevének eredete a mai napig tisztázatlan. Levéltári adatokra nem támaszkodhattam. Lehoczky Tivadar sem magyarázza a község nevének eredetét. Adatközlőim a következő mondákat, legendákat ismerik. A Tisza gyakran kiöntött és elérte a falut, s nagy volt a sár, s így kapta a KÁTYŰ nevet. A lakosok szegyeitek ezt a csúfnevet, ezért BÁTYŰra változtatták. A másik monda szerint itt pihent meg Batu kán, s innen kapta Bátyú a nevét. Viszont az írásos emlékek szerint Bátyút először 1213-ban említik mint Simon bán birtokát. Batu kán hadjárata pedig 1240-ben volt, tehát innen nem származhat a község neve. A népetimológia szerint az emberek itt „batyuval" jártak a hátukon, innen származtatják a helységnevet. Ezek az elképzelések természetesen mind naiv népi etimológiák. További kutatásokra van szükség. Hiszen még azzal a feltevéssel sem tisztázott az ügy, 1 Kárpáton túli Területi Levéltár (KTL) Acta Urbarialia Possessionis Bátyú 11. pag. 187