Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bakó Ferenc: Kompolt község településnéprajzának vázlata

szám, amit azonban nemrég 1525-re javították át, hogy utaljanak a pince régi­ségére. Az új bejárat felett használható állapotban ma is megvan a régi. 5. Amint láttuk, Kompolt alapítását és elnevezését illetően az 1280 előtti idők­ből konkrét adatokkal nem rendelkezünk. Támpontokat nyújthat azonban a környező táj történeti vizsgálata, melynek analógiái Kompoltra is érvényesek lehetnek. A 13. század végi első említések nem a falura, hanem kolostorára vonat­koznak, a Kompolt possessio és a Kompolt családnév csak a következő század elejéről ismert. A monostorban élő és tevékenykedő bencéseké az első szerzetes rend, amely a 11. században megjelenik Heves megye területén, nekik még Abasáron, Pásztón és valószínűleg Poroszlón volt rendházuk. 15 Valamennyi a 11—12. században létesült, s ezért feltételezhető, hogy a kompolti kolostor is ezekkel nagyjából egykorú. Az önmagukat saját munkájukkal eltartó bencések egyik jelentős feladata a térítés, a keresztény tanoü átültetése volt a pogány lakosság lelkébe, kultúrájába. Az említett monostorok megalapítása a keresz­tény korszak első évtizedeiben a táj magyarságának hitéletével függhetett össze. Néhány megjegyzést igényel még a szűkebb táj birtoklásának és ezzel kap­csolatban a hely elnevezésének kérdése. Az Aba-nemzetség Kompolti ágának nemcsak településünkön, hanem Detken és Ludason is voltak birtokai az Ár­pád-korban, de szokatlan, hogy ez az ág nem magyar, hanem idegen eredetű ne­vet viselt. Nyitott kérdés, hogyan kapta az ősi nemzetség egy családja az ere­detileg Gombold, német személynevet és évszázadokon használta ezt Kompolti formában. Megjegyzendő, hogy az Árpád-korban feltűnik egy-egy német lo­vag (?) az Aba-nemzetségen belül, így Visontán egy bizonyos Lebel teutonicus, akinek kúriáját 1358-ban említi egy irat, 16 de valószínű, hogy elődei már jóval korábban itt éltek. A kedvező éghajlatú, bőven termő Mátra-vidék és Tarna-völgy középkori népessége súlyos veszteségeket szenvedett a török háborúk és impérium alatt. Amikor ez a korszák véget ért, földesurai hozzákezdtek az elpusztult falvak be­népesítéséhez. A 18. sz. elején megjelenő, északról érkezett szlovákok után je­lentős német csoportok telepedtek meg a tájon, a kompolti németek tehát nem voltak itt egyedül, csupán magyar falvakkal körülvéve. A Kompolttal határos Kerecsendre már 1731 és 1739 között, majd 1773-ban újra hozatott németeket az egri püspökség, de ugyanakkor a közelebbi Kápolna gyér lakosságát is fel­töltötte németekkel. Ez a két falu magyarokkal mindig vegyes lakosságú volt, de az északabbra fekvő Aldebrőt 1740 és 1743 között teljesen németekkel tele­pítette be Grassalkovits, éppúgy mint Kompoltot. A népiségtörténetben Schwa­benzug-nak nevezett Kelet felé áramlás számos német tartományból indult ki, de Kápolnán és Kerecsenden elzásziak is megtelepedtek, akik etnikailag közel állhattak a kompoltiakhoz. 17 Ezek a körülmények indokolják, hogy a többiek­nél hosszabb ideig nem tudta tartani Kompolt német anyanyelvét, de megálla­pítható, hogy településmódjuk és építkezésük is többé-kevésbé eltér azokétól. 14 GYÖRFFY György 1987. 109. •• 15 KOVÁCS Béla 1987. 96, 86. 16 KOVÁCS Béla 1975. 9—15. 17 SOÓS Imre 1955. 25. 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom