Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Bakó Ferenc: Kompolt község településnéprajzának vázlata
szám, amit azonban nemrég 1525-re javították át, hogy utaljanak a pince régiségére. Az új bejárat felett használható állapotban ma is megvan a régi. 5. Amint láttuk, Kompolt alapítását és elnevezését illetően az 1280 előtti időkből konkrét adatokkal nem rendelkezünk. Támpontokat nyújthat azonban a környező táj történeti vizsgálata, melynek analógiái Kompoltra is érvényesek lehetnek. A 13. század végi első említések nem a falura, hanem kolostorára vonatkoznak, a Kompolt possessio és a Kompolt családnév csak a következő század elejéről ismert. A monostorban élő és tevékenykedő bencéseké az első szerzetes rend, amely a 11. században megjelenik Heves megye területén, nekik még Abasáron, Pásztón és valószínűleg Poroszlón volt rendházuk. 15 Valamennyi a 11—12. században létesült, s ezért feltételezhető, hogy a kompolti kolostor is ezekkel nagyjából egykorú. Az önmagukat saját munkájukkal eltartó bencések egyik jelentős feladata a térítés, a keresztény tanoü átültetése volt a pogány lakosság lelkébe, kultúrájába. Az említett monostorok megalapítása a keresztény korszak első évtizedeiben a táj magyarságának hitéletével függhetett össze. Néhány megjegyzést igényel még a szűkebb táj birtoklásának és ezzel kapcsolatban a hely elnevezésének kérdése. Az Aba-nemzetség Kompolti ágának nemcsak településünkön, hanem Detken és Ludason is voltak birtokai az Árpád-korban, de szokatlan, hogy ez az ág nem magyar, hanem idegen eredetű nevet viselt. Nyitott kérdés, hogyan kapta az ősi nemzetség egy családja az eredetileg Gombold, német személynevet és évszázadokon használta ezt Kompolti formában. Megjegyzendő, hogy az Árpád-korban feltűnik egy-egy német lovag (?) az Aba-nemzetségen belül, így Visontán egy bizonyos Lebel teutonicus, akinek kúriáját 1358-ban említi egy irat, 16 de valószínű, hogy elődei már jóval korábban itt éltek. A kedvező éghajlatú, bőven termő Mátra-vidék és Tarna-völgy középkori népessége súlyos veszteségeket szenvedett a török háborúk és impérium alatt. Amikor ez a korszák véget ért, földesurai hozzákezdtek az elpusztult falvak benépesítéséhez. A 18. sz. elején megjelenő, északról érkezett szlovákok után jelentős német csoportok telepedtek meg a tájon, a kompolti németek tehát nem voltak itt egyedül, csupán magyar falvakkal körülvéve. A Kompolttal határos Kerecsendre már 1731 és 1739 között, majd 1773-ban újra hozatott németeket az egri püspökség, de ugyanakkor a közelebbi Kápolna gyér lakosságát is feltöltötte németekkel. Ez a két falu magyarokkal mindig vegyes lakosságú volt, de az északabbra fekvő Aldebrőt 1740 és 1743 között teljesen németekkel telepítette be Grassalkovits, éppúgy mint Kompoltot. A népiségtörténetben Schwabenzug-nak nevezett Kelet felé áramlás számos német tartományból indult ki, de Kápolnán és Kerecsenden elzásziak is megtelepedtek, akik etnikailag közel állhattak a kompoltiakhoz. 17 Ezek a körülmények indokolják, hogy a többieknél hosszabb ideig nem tudta tartani Kompolt német anyanyelvét, de megállapítható, hogy településmódjuk és építkezésük is többé-kevésbé eltér azokétól. 14 GYÖRFFY György 1987. 109. •• 15 KOVÁCS Béla 1987. 96, 86. 16 KOVÁCS Béla 1975. 9—15. 17 SOÓS Imre 1955. 25. 183