Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Bakó Ferenc: Kompolt község településnéprajzának vázlata
A településforma kialakulásában nagy szerepe volt a földesúr terveinek, szándékainak. Kompolt és Aldebrő példáját lehet erre felhozni, mind a kettőt Grassalkovits népesítette be, de különböző lehetőségeket adott nekik, amelyek révén más és más telekformák fejlődtek ki. A kompolti hosszú szalagtelkeken udvar, szérű és veteményes, gyümölcsöskert kapott helyet, de az aldebrőiek, akik szőlőművesek és dohányosok voltak, csak kisebb telkeket kaptak szérű és kert nélkül. Később, a lakosság gyarapodásával a falu beltelkei szűknek bizonyultak, s ezért az uradalom engedélyezte újabb telkek kimérését: így keletkezett Aldebrőn az Újfalu. 18 Az egykori német falvak dűlőnevei túlnyomóan magyarok, valószínűleg azért, mert a birtokosok magyarok voltak, de előfordulnak német nevek is: Kompolton Stájgerolt az évente árverésre bocsátott és ennek alapján bérelt dűlő, vagy ilyen a Jakubli-tanya; Aldebrőn a határban fekvő Vágner-főd (tulajdonosáról), a Himervádli-féle kert, a Lutter-féle udvarház. 19 A tarna-völgyi német telepesek építkezésmódjára is nagy hatással volt a földbirtokos előírása, mint falazáshoz a vályog alkalmazása vagy a kővel való alapozás. Lehetséges, hogy a Rajna völgy házkultúrájára vezethető vissza az, hogy Kompolton gyűjtéseink idején még állt ház az első telepesek idejéből, ami akkor — 1753-ban — fapadlóval készült. (Ez mintegy 100 évvel megelőzte a magyar jobbágyok építési gyakorlatát.) A német falvakban már emléke sincs meg az ágasfás-szelemenes tetőszéknek, bár a közeli magyar falvakban, így Kaiban, még néhány példányt le is írhattunk. Ugyanígy nem ismerik a környék egyik jellegzetes építőelemét, a mestergerendát tartó oszlopot, a „bódoganyát" sem ; valószínűleg a németek a modernebb szarufás-kakasülős szerkezet ismeretét származási helyükről hozták magukkal. Hasonló a helyzet a cserépkemencével is, aminek hengeralakú kompolti párját Aldebrőn találtuk meg. A gazdasági épületek közül az istálló lepadlásolt típusa használatos, a magyar falvakban pedig történetileg is kimutatható a tüzelős forma. Kompolti sajátosság a gazdasági rendeltetésű helyiségek egy tető alá építése, a lakóházzal szemben. Nagytályán azzal a különbséggel, hogy a „kamra" hosszanti, hátsó oldalával fordul az utca felé. Máshol eddig nem tapasztalt formája a lakásegyüttesnek a kompolti; itt a fészerrel, színnel egybe épített kamra a munkaképtelen öreg családtagok otthona. A szokás valószínűleg összefügg a nagycsalád szervezet hiányával, mert a magyar és szlovák falvakban 3—4 generáció élt egy fedél alatt, egyetlen lakásban. 20 18 SOÓS Imre 1955. 30. 19 BAKÓ Ferenc 1984. 110—111. 20 BAKÓ Ferenc 1984. 108—109, 114—117. Itt elemeztem részletesebben a környékbeli magyarok, németek és szlovákok között kimutatható különbségeket. 184
