Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bakó Ferenc: Kompolt község településnéprajzának vázlata

BAKÓ FERENC KOMPOLT KÖZSÉG TELEPÜLÉSNÉPRAJZÁNAK VÁZLATA A magyarországi tájak művészettörténeti, műemléktudományi és történeti kutatásának 1945 után megindított első és máig legjelentékenyebb munkálata a Magyarország Műemléki topográfiája. Ebben a sorozatban a VII. számot a Heves megye műemlékei című háromkötetes munka viseli, melynek adatgyűjtésében és megírásában magam is részt vehettem. A kutatómunka költségeit u. i. Heves megye tanácsi szervei vállalták, amelyek ragaszkodtak ahhoz, hogy az előbbi topográfiáktól eltérően a mienk alaposabban foglalkozzék az egyes települések népi, gazdasági és ipari műemlékeivel. Ezeket a feladatokat én vállaltam el és egyetlen helység kivételével én végeztem el a megye minden településén a terepbejárást, s írtam meg a települési és népi építkezési fejezeteket. Ennek keretében készült el Kompolt településnéprajzi vázlata is, ez azonban ismeretlen okból kimaradt a kinyomtatott szövegből, csak néhány (kép jelent meg a közlésre kiválasztott és szerkesztésre átadott anyagból. Ezt a hiányt kívánom most pótolni azzal, hogy az 1959-ben gyűjtött és 1976-ban megírt szöveget némi kiegészítéssel közreadom.

1 1. Kompolt Heves megyében, a Tárna folyó nyugati partján Kápolna és Kál községek között húzódó utcás település, közepén kastéllyal, templommal, egykori uradalmi pincével, rövid bekötő úttal a két szomszéd falut összekötő országú thoz. Első említése 1272—1290 közé tehető, a magyarban idegenül hangzó „Kompolt", amit a nyelvtudomány megállapítása szerint a régi német „Gompolt" személynévből magyar névadással ugyancsak személynévnek tarthatunk.

2 Maga a név az Aba nemzetségen belül évszázadokon át öröklődött, ugyanis 1263-ban, majd 1325-ben a nemzetségen belül egy-egy családtag még viseli a települést alapító ős nevét.

3 Kompolt és határa tehát az Árpád-korban az Aba-nem Kompbiti és Lipóci ágának birtoka és mint ilyen, nevezetes hely, ahol IV. László király oklevelet bocsátott ki 1280-ban, majd 1322-ben egyike annak a három megyei helységnek, ahol kihirdette a király az Aba nembeli Csobánkák jószágvesztését, amikor a falu a nemzetség Solymosi ágának jutott. Jelentőségét tovább hangsúlyozza, hogy a XIV. században a vármegyei törvényhatóság székhelye, továbbá az, hogy még a Kompolti ág bencés apátságot alapított ezen a helyen. Időpontját a XIII. sz. elejére lehet tenni, mert 1280-ban Kun László en1 DERCSÉNYI Dezső—

VOIT Pál (szerk.) 1969—1978. Kompolt: III. 366—372. 2 KISS Lajos 1978. 351. 3 GYÖRFFY György 1987. 110; az Aba-nemzetségen belül más személynevek is öröklődtek, mint Mákján (Mokján, Maklány). Uo. 110, 114, Bodony u. o. 74, Pata 94. 173