Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Bődi Erzsébet: A népi empíria egyik kísérlete
juk meg a teljes anyagot, de az Útmutatóból kiválaszthatjuk a faluban található mesterség néprajzi feldolgozásához szükséges szempontokat. Az Egyéb népéleti tárgyak és a hagyomány tárgyai gyűjtemény című alfejezet zárja az Űtmutató magyarázó részét. Itt a naptári év, a gazdasági élet, az élet fordulóinak tárgyi és szóbeli anyagát, a népi hangszereket, a játékokat és a hiedelmekkel összefüggő tárgyakat nevezi meg és mutat rá értékeire. Ikvai Nándor egy önálló fejezetben tájékoztat 23 a tárgyak korszerű leltározásáról, a raktározásról és restaurálásról. Mint már említettem, a Falumúzeum utolsó részében egy kérdőív található. Címe: Lakóhelyismereti kérdőív. 2 ^ Az adatgyűjtési segédletek között külön műfajt képeznek a kérdőívek. A gyűjtési útmutatókhoz viszonyítva nem tartalmaznak hosszú magyarázatokat, a megfigyeléssel és a tárgy begyűjtésével szemben — ahogyan elnevezésében is utal rá — a megkérdezéses módszert vonja maga után. A néprajzi kérdőíveket általában úgy állítják össze, hogy feltételezik a kérdező személy nagyfokú tájékozottságát. Amennyiben ez nem áll fent, például újonnan bekapcsolódó gyűjtőről van szó, akkor a kérdőívek elé útmutató magyarázatot fűznek. Mint ahogyan Ikvai Nándor is tette. 25 A Falumúzeum kérdőíve honismereti anyaggyűjtést segíti, ezért néprajzi és történeti eseményekre, témákra kérdez rá. A kérdőív szerkezetének kidolgozására olyan logikai sorrendet követ, hogy : „Abban az esetben, ha a kérdőívben található kérdéseket, témaköröket a lehető legrészletesebben megválaszoljuk és az összegyűjtött anyagot a kérdőív beosztása szerint csoportosítjuk, megvetettük alapját helységünk néprajzi monográfiájának." 26 Tegyük hozzá, hogy nemcsak néprajzinak, hanem annál tágabb témakörű monográfiának is. A természeti viszonyokat, a helység történetét, a népnyelvet, a művelődést és művészeti mozgalmakat érintő témák kidolgozása biztosíthatja ezt a széles körű alapot A Lakóhelyismereti kérdőív összeállításához Ikvai Nándor saját elképzelései mellett Morvay Péter tapasztalatát is felhasználta. Morvay Péter a magyar néprajzkutatók szemében az önkéntes gyűjtők, a gyűjtőmozgalom atyjának számít, aki egész életén át azon fáradozott, hogy kiváló segédletekkel 27 valójában kiépítse és szilárddá tegye a gyűjtőhálózatot. Ezúttal Ikvai Nándor a Népünk hagyományaiból című kiadványban olvasható, Morvay Pétertől származó kérdőívekre támaszkodott. 28 Néprajzi részének főbb fejezetei a következők: település, népi építkezés; népi gazdálkodás; népi táplálkozás; népköltészet, népi kéziratok; népzene; népi játékok; népi táncok; népviselet; mesterség, háziipar, díszítőművészet; népszokások és hiedelmek. Tartalmi szempontból a tömören megadott kérdéscsoportok, kérdések nagyon tág problémakört ölelnek fel. Ügy tűnik, hogy a kérdőív egészében nagyon 23 A fejezet címe: Múzeumi tárgyak leltározásának általános és elvi szempontjai. Ikvai Nándor: op. cit. 47—65. 24 Ikvai Nándor: op. cit. 66. 25 A nemrégiben megjelent segédletek közül ilyen például Csalog Zsolt: Űtmutató és kérdőív a falutörténet helyben található forrásainak áttekintő feldolgozásához. Pa^lóc Kutatás Módszertani Közleményei VI. Eger, 1970. 26 Ikvai Nándor: op. cit. 66. 27 Morvay Péter pl.: Űtmutató az általános és középiskolai néprajzi szakkörök számára. Budapest, 1953.; Egy falu története a szájhagyomány és más helyi források alapján. Honismeret 1979. 3. sz. 59—62. 28 Népünk hagyományaiból. Budapest, 1955. 157—163. 20
