Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Bődi Erzsébet: A népi empíria egyik kísérlete
met szentel a kócsag, daru és túzok vadászatának. Emlékanyagát külön is nagy értéknek tartja. Példaként említi a Bihar megyei Darvas falu szakosodott daruvadászait, akiknek ténykedéseit még nem ismerjük, pedig sok érdekességet mutatnának. À Méhészet kapcsán a legfontosabb műveletek és tárgyak mellett Ikvai Nándor itt tér ki a mézeskalácsos, báb- és viaszöntő mesterségre. Állattartás a paraszti életforma „néprajzi színekben leggazdagabb része". 22 Ennek megfelelően tárgyi anyagában is kimutatható a szakosodás: lótartás, marhatartás, juhtartás, sertéstartás, aprójószágtartás, terelés, pásztoreszközök és építmények, pásztorkészségek, istállózó állattartás, szénamunkák eszközei és pásztorviselet jelent külön kategóriát a teljes kép feltárásához. A földművelés, erdőgazdálkodás, szőlészet együttesen szerepel az Ütmutatóban. A földmunkák szerszámait, növénytermesztés, szemnyerés, terménybetakarítás, erdő- és szőlőgazdálkodás szerszámait, tárgyait veszi sorra és ehhez a témakörhöz szinte teljes szakirodalom-jegyzéket állított össze. Már itt is látszik, hogy Ikvai Nándor a magyar földművelés-kultúra egyik legszakavatottabb néprajzi kutatója. Közlekedés, teherhordás, híradás tárgyait, eszközeit magába foglalja az emberi erővel végzett teherhordás, vízi- és szárazföldi közlekedés problémaköre, viszont a híradás már másfajta szemléletű vizsgálatot igényel. Kereskedelem, népi mértékek néprajzi szempontú vizsgálata eléggé elhanyagolt és feldolgozatlan területhez tartozott még az 1960-as évek tájékán. Ezért Ikvai Nándor útmutatásait nagyon is honosíthatónak kell elfogadnunk. Település, építkezés már a maga megjelenő formáival, kérdéseivel határtalannak tűnik. Múzeumi gyűjteményként való megőrzése a valóságos mivoltában lehetetlen. így rajzokra, fényképekre, modellekre van szükség. Házberendezés, bútor tárgyi példányainak megismerése viszonylag egyszerű feladat, a megőrzése már nehezebb. Ikvai Nándor eligazító szavait követye ez a nehézség is megoldható és teljes képet is kaphatunk egy-egy időszak lakáskultúrájáról. Táplálkozás, konyhaeszközök, háztartás, tüzelőanyagok emlékeit az ételtárolás, ételkészítés, italtartók, fűszertartók, konyhaeszközök, főző- és sütőszerszámok, tálalás, élvezeti cikkek tárgyai, az alföldi és a dunántúli konyha jellegzetes kellékei, valamint tüzelőanyagok előállítása kapcsán gyűjtheti. Kerámia külön hangsúllyal szerepel az Ütmutatóban. Valójában a cserépedények összegyűjtése nem jelent különösebben nehéz feladatot. Ikvai Nándor bevezető összefoglalója pedig megfelelő útbaigazítást nyújt az edények azonosításához. Ruházat, textil, viselet a leggyorsabban átalakuló területe volt a polgárosodás útjára lépő parasztságnak. A viszonylag előrehaladott néprajzi kutatások lehetővé tették, hogy a népi kultúrának ezt az ágát már a 60-as években a változás folyamatával vizsgálják. Ikvai Nándor is a nagy társadalmi-gazdasági átalakulás hatását kívánja megismerni a ruházat, a viselet és a háztartásban használt textíliák terén. Mesterkedés, művészkedés, háziipar, hagyományos mesterségek tárgyai, emlékei külön egységet alkotnak Ikvai Nándor felosztásában. Magában az egész témakörhöz (fa-, agyag-, bőrmunkák, fonás-szövés, szarukéreg-, fémmunka, mézeskalácsosság, gyertyaöntés, szappanfőzés, háziipar) természetesen nem talál22 Ikvai Nándor: op. cit. 24. 19
