Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

K. Csilléry Klára: Adatok az asztalszék múltja és továbbélése kérdéséhez

sövényfalu juhtartó szállás előtt, illetve homloktornácában.

34 Egyébként négyszögletes asztalszék a kódex más miniatúráin is előfordul, mészárszékben, piaci árus előtt vagy polgárház konyhájában és más munkahelyiségében, nemkülönben kertjében.

35 Ezek némelyike, főként a mészárszékekbeli, a magyar „vastagszék"-hez, „disznóbontó szék"-hez hasonló.

36 Kerek asztalszék viszont egyáltalán nem szerepel a veronai képeken, holott tudjuk, hogy használatos volt ebben a korban Olaszországban. A sienai Taddeo di Bartolo által 1393-ban a San gimignanoi Collegiata-templomban festett Utolsó ítélet fresk'ón azok számára, akik a falánkság bűnében éltek, kerek asztalszékre terítve kínálja magát a pokolban az elérhetetlen eledel. Még a XV. században is beletartozhatott az ispotályok berendezésébe a kerek asztalszék az egyik ferrarai kódex képe szerint, ám ennek alapján ítélve, igen alárendelt szerepben: a beteg erre fektette fel a lábát, hogy az azt gyógyító doktornak kézre essen.

37 Korabeli más jelenetek is mutatják, hogy a kerek asztalszéket ezen a tájon ekkoriban már kevésre becsülhették. Másrészt viszont olyan ábrázolás is akad 1400 körűiről, amely arról tanúskodik, hogy a könnyű kerek asztalkát ekkorra már a nemesség és polgárság részére modernizálással igyekeztek ismét vonzóvá, elfogadhatóvá tenni, átalakítva az alsórészt (5. kép); a XV. századból eredetiben is fennmaradt Olaszországból egy hasonlóképp egyetlen lábon álló példány.

38 Visszatérve a veronai kódexhez, meg kell jegyezni, hogy arról nem kapunk belőle felvilágosítást, vajon a lakásukban milyen asztalnál étkezhettek a megjelenített parasztcsaládok — hiszen a bemutatott asztalszékek mind a lakótéren kívüli tevékenységnél szolgáltak. Feltehető azonban, hogy miként másutt is a korabeli Európában — mégpedig már a XI. századtól kezdődően

39 —, a Verona környéki XIV. századi parasztcsaládok lakásbeli étkezőasztala szintén bakokra fektetett lap volt. Maga a kódex ilyen asztalt csupán polgárok — esetleg városban élő nemesek — szobájából mutat.

40 Főétkezésnél ülőket egy esetben láthatunk még, gazdag polgári ház konyhájában, az ott egyébként munkaasztalként használatos asztalszék mellett. Az étkezéshez azonban ezt is szőttes díszű abrosszal terítették le,

41 akárcsak az előbbi szobák asztalait. Ekként megterítve az asztalszék hasonló látványt nyújt, mint a bakos asztal. Elképzelhető, hogy ez a körülmény is ösztönözte az asztalszéknek a bakos asztalokhoz igazodó, négyszögletes változata létrehozását. Hozzá kell mindehhez tenni, hogy a XIV. században a bakos asztal Olaszországban korántsem a legkorszerűbb, hiszen ez idő tájt már hódít itt egy újabb típus: a kötéssel egybeszerkesztett, deszkalábakon nyugvó forma. Ilyen látható már a Giotto által az assisi Szt. Ferenc-templomban 1297—1300 közt festett freskók egyikén, mely a celanoi lovagnak a saját otthonában, az asztal mellett történt halálát jeleníti meg. 34 UNTERKIRCHNER, Franz 1979. 117., 119. Látható továbbá házon kívüli meghatározatlan helyen, paraszt szereplőkkel (47.). 35 UNTERKIRCHNER, Franz 1979. 76., 87—88., 131., 144—146., 150—151., 153., 157— 158., 160., 183., 195., 206., 208. 36 Elnevezésük nyomán nyert a magyarországi latinságban 'mészárszék' értelmet a „sedes" szó („sedes macellinae"). Lásd pl. 1349-ből: „Macellum seu Sédem", Csütörtökhely, Szepes m. SCHMAUK, Michael 1889. 104. Vö.: K. CSILLÉRY Klára 1957. 489. 37 Lásd pl.: K. CSILLÉRY Klára 1985. 9. kép. 38 CHIESA, G. 1971. 40. 39 K. CSILLÉRY Klára 1982. 251—252. 40 UNTERKIRCHNER, Franz 1979. 103., 152., 163. 41 ÜNTERKIRCHNER, Franz 1979. 159. 153