Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bődi Erzsébet: A népi empíria egyik kísérlete

gy-akat), amelyékre vonatkozóan feltétlenül ismereteket kell szereznie. A gyűjtő előtt egyértelművé válik, hogy a feltüntetett konkrét jelenségek, elemek vizsgálata milyen értéket jelent, milyen gyakorlati és tudományos célok elérését szolgálja. Az útmutató, ha nagy általánosságban is, de egy adott jelenségre kutatási problémát vet fel. A probléma megoldására irányuló kérdések megválaszolásával vagy feladatok megoldásával a kapott eredmények mindenképpen bővítik az ismereteket, alátámasztják vagy módosítják az adott területre vonatkozó állításokat. Természetesen egy-egy kulturális jelenséggel vagy elemmel kapcsolatban a vizsgálati problémák egész sora fogalmazható meg. A hatékonyan használható útmutató azonban mindig egyféle értékrendszert igyekszik követni, hogy a szóban forgó jelenségekről, elemekről szerzett információkat azonos elveken lehessen általánosítani. Egy-egy útmutatónak a problémakiválasztása függ az összeállító személyes érdeklődésétől is. Meg lehet állapítani, hogy egy témán belül mi a fontos számára, hogyan látja a lényegest és miképpen tartja be a tudományos szempontokat. Természetesen a probléma kiválasztásánál nemcsak az értékrend és az útmutató összeállítójának a kutató személyes érdeklődése játszik szerepet, hanem az a kulturális környezet is, ahol a vizsgálatot folytatni kívánja. Az eredményesen használható útmutatóból pontosan megtudhatjuk, hogy mit kell megismerni. Az adott jelenség, tárgy (elem) milyen jellemzőkkel rendelkezik, azok milyen fokon mutatkoznak meg, milyen jelenségekkel, tárgyakkal együtt szerepelnek. Kapcsolatok, összefüggések után kutat, időbeli és térbeli relációkat szeretne felfedni. Bár az összefüggésekre még nem vár végleges magyarázatot. Az útmutató azt is „megmutatja", hogy miért kell az „utasításait" követni, miért kell választ kapni a felvetett problémára. Az ismeretek gyarapítása szempontjából mennyire lépünk előre, ha választ találunk, adunk az adott problémára. Természetesen azt sem zárja ki, hogy a kutatás nem minden esetben végződik válaszadással. Az útmutató egyes pontjai feltételezhetik a válasz helyett újabb problémák felvetését, azaz újabb kérdések megfogalmazását. Az útmutatók lehetnek általános és speciális téma'körűek, attól függően, hogy milyen széles körű témát ölelnek fel. A magyar néprajzi adatgyűjtés történetében mind a kétféle útmutatóra találunk példát.

9 Ikvai Nándor Falumúzeum című útmutatója általános jellegű, széles körű ismeretek szerzésére irányul. Célja sokoldalú anyaggyűjtéssel és tárgy gyűjtéssel megteremti egy falumúzeum alapját. „Minél szélesebb körben, minél több anyagot gyűjteni, ez a cél."

10 Ehhez ad bevezető magyarázatot magáról a néprajzi gyűjtésről, néprajzi összefoglalókról. A Népművelési Intézet és a Néprajzi Múzeum gondozásában 1960-ig megjelent gyűjtési útmutatókat is felsorolja. Felhívja arra a figyelmet, hogy azokat a nevezett intézetek gyűjtőhálózatába bekapcsolódó tagok részére kérésre díjtalanul megküldik. Ezáltal is népszerűsíti ezeket a kisterjedelmű kiadványokat. Az anyaggyűjtésben a gyakorlati szempontok döntőek. Egy olyan gyűjtemény létrehozása, mely „a gyorsan formálódó élet változásai elől való anyagmentést, illetőleg ennek a változásnak a megörö9 Pl. Ujszászy Kálmán: A falu. Űtmutatás a magyar falú tanulmányozásához. Sárospatak, 1936.; Nagy Olga: Útmutató a vallásos értékrend méréséhez egy falun belül a különböző felekezetekhez tartozó egyének között. 1990. 10 Ikvai Nándor: Falumúzeum. Néprajzi útmutató ... op. cit. 12. 16