Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár, középkori templom és temető Kerepes (Kerepestarcsa)–Kálvárián (Anyagközlés)
holott ,,a tributum portus Pest et Kerepes" kifejezésben a portus szó egyes számban áll és Pestre vonatkozik; ha Kerepesre is vonatkozna, portuum állna benne. 35 1275-ben 36 IV. László megengedi, hogy Sándor bán szebeni és dobokai ispán birtokait, köztük Kerepest is (item villám Kerepes) végrendeletileg feleségének adja. 37 1402-ben IX. Bonifác pápa Péter kerepesi plébánosnak adja a váradi Szt. Demeter-kápolna igazgatóságát. 38 1467-ben I. Mátyás király bizonyítja, hogy Pest megye rendéi igazolták Pecel-i Benedek mester panaszát, hogy János váradi püspöknek Kerepesen élő jobbágyai V. László király idejében a közösen használt tarcsai és kerepesi legelőről az összes lovát behajtották, két hétig fogva tartották és néhányat levágtak. 39 1469-ben egy peres ügyben szerepel Barabás kerepesi bíró. 40 A török korban Kerepes a budai szandzsákhoz tartozott. Az összeírtak száma 1546-ban 61, 1559-ben 76, 1562-ben 75, 1580-ban 61, 1590-ben 50; a dzsizje-fizetők száma ugyanezekben az években 18, 30, 55, 45, 37. Az összeírtak között 1546-ben 1 diák, 1 pap, 1 kovács; 1562-ben 1 kovács; 1580-ban 2 kovács; 1590-ben 2 kovács, 1 szolga szerepel. Az 1546—1590 közötti török összeírások szerint, az első összeíráshoz viszonyítva, az időszakos népességnövekedés ellenére, végül is 18 %-kal csökkent az összeírt lakosság száma. Kerepest javadalambirtokként a mindenkori budai defterdárok kapták. Ezért Káldy-Nagy Gyula feltételezi, hogy az 1546. évi összeírás szerinti rossz megélhetési viszonyok, ill. azok feltüntetése a jegyzékben a defterdárok érdekét szolgálta, és nem a valós adatokat jelzi. 41 Az 1553. évi dicajegyzék szerint Kerepes 20 porta után adózott. 42 A15 éves háború során, 1594-ben a tatárok végigpusztították Pest vármegyét. Ekkor valószínűleg Kerepes is elpusztult, vagy legalábbis elnéptelenedett egy időre. 43 Ezután 1619-ben említik újra. Ekkor tanúként egy ember jelent meg Kerepesről Vácon, Koháry Péter és Beniczky Ferenc részére történt birtokadományozáson. 44 A budai szandzsák 1627—28-as fej adó-defterében Kerepest nem említik; 45 az 1633—34. évi defterben 6 portával szerepel a falu. 46 A lakosság nagy része ekkor már református lehetett. Prédikátoraik elég gyakran szerepeltek a forrásokban. 1626-ban Váraljay Péter kerepesi prédikátor vett részt a ráckevei zsinaton. 47 1628—30 között Némegi János, 1631-ben Jurdi János, 1632-ben ismét Némegi János, 1652-ben Barsi István képviselte Kerepest a református zsinatokon. 48 Az 1647-ben Pozsonyba idézett prédikátorok között szerepelt a kerepesi Szokolai János is. 49 A zavaros időkre, az elszegényedésre utal, hogy Kerepesen 1647—1683 között mindössze 1 l U portát tüntettek fel, 1686-ban pedig, a felszabadító háborúk idején lakatlanná vált a falu. 50 Kerepesre 1691-ben kezdtek visszatelepülni. 51 1696-tól már rendszeres adókivetés alá esett a falu. 52 Az 1690-es évek első felében magyar és német telepesek érkeztek ide. Az 1699-es név szerinti összeírás szerint a német családfők 57, a magyarok 43 %-ot tettek ki. 53 A Rákóczi-szabadságharc idején újból elnéptelenedett a falu. 54 1711—1720 között népesült be újra, de a lakosság 1715—20 között szinte teljesen kicserélődött. A magyarok, németek mellett megjelentek a szlovákok is. 55 Az ellenreformáció valószínűleg rögtön a felszabadító háborúk után megindult; 1702-ben Schleret Péter volt a plébános. A templom javítására 1701-ben adókedvezményt kaptak Pest-Pilis-Solt vármegye hatóságától; erre a célra 12 forintot ki is utaltak a vármegye pénztárától. 56 354
