Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár, középkori templom és temető Kerepes (Kerepestarcsa)–Kálvárián (Anyagközlés)

Összefoglalás Az ásatás célja a földvár korának, szerkezetének, a földvár és a templom egymáshoz való viszonyának megállapítása volt. A feltárás eredményeképpen tisztázódott a földvár kora; a földvárat védő átvágás szélessége, mélysége; az egykori lakóépületet azonban a későbbi építkezések, temetkezések elpusztították. Csupán az egyik alapozási árokról lehet feltételezni, hogy esetleg ehhez az épülethez tartozott. A földvár а ХШ. században létesült, és minden bizonnyal nem érte meg a XIV. századot. Felhagyása (vagy pusztulása) után, a XIV. században építhették a templomot, amelyet — az építészeti tagozatok szerint — a XV században alakítottak át. A XVII. században valószínűleg már a reformátusok használták a templomot. A török hódítás után, a XVIII. században több ízben alakították át, bővítették. Az ásatás során középkori, mellékletes sírokat nem találtunk, csupán az omladékból kerültek elő — feltehetően sírokból származó — tárgyak. Az erősen bolygatott sírok közül öt tartalmazott mellékletet, valamennyi XVni. századi. A templomot — az 1907. évi villámcsapást követően — 1911—12-ben lebontották, úgy, hogy az alapokat is kitermelték. így jelenleg a dombtetőt kb. 110—150 cm vastagon borítja a bontási törmelék. Az ásatás segítségével pontosítani lehetett és térben el lehetett helyezni Arányi Lajos 1876. évi felmérését. További ásatást végezni azonban nem érdemes a nagyarányú pusztítás miatt. JEGYZETEK 1 Chobot 1915, I. 222. 2 Vályi 1799, П. 343. 3 Pesty 1864/1979, 32-33. 4 Rómer Jkv. ХШ. 156: az ajtó és a toronypillér profiljának, valamint a toronyablaknak a rajzával; Rómerhagyaték XVII. csőm. 116. 5 Odrobenyák 1875, 14—15. 6 OMF Tervtár 13638. 7 Arányi 1877, 6. 8 Miklós 1982, 48-50. old., 32. kép és 51. kép 1-5. 9 MNM Adattára 2/1989. I., 104/1989. X.; Rég. kut. 1988, 76. 10 Rómer-hagyaték XVII. csőm. 116. 11 A leletek a Váci Tragor Ignác Múzeumba (VTM) kerültek. Ltsz. 90.80.1—69.; 90.83.1—2. 12 Rómer-hagyaték XVII. csőm. 116. 13 Magyarországi művészet 1300—1470 körül. П. köt. Bp. 1987, 92. kép. 14 Vö. Eger, püspöki palota árkádos folyosója; Kolozsvár, a volt domonkos kolostor káptalanterme. — Entz Géza: Gótikus építészet Magyarországon. Bp. 1974, 129. old., 145. kép. 15 Horváth 1988, 161. 16 A pálcatagos kövek Hoffman Mihály Kerepestarcsa, Szabadság u. 151., a többi Gróf István Kerepestarcsa, Szabadság u. 215. sz. házától származik. Felmérésüket Egyed Endre és Merényi Armandné végezte el. A kövek egyelőre Mihalik Mihály Kerepestarcsa, Rét u. 1. sz. házánál találhatók. Vö. VTM Adattára 1397. Gróf István házánál 3 db római kőemlék is előkerült: egy feliratos oltárkő-töredék, egy feliratos sírtáblarészlet és egy sírkő sarokkövének töredéke (előlapján kantharoszból kinövő szőlőindadíszítéssel). E három kő a Magyar Nemzeti Múzeumba került. Ltsz. 86.31.1—3.; A feliratos oltárkő töredéket eredetileg minden bizonnyal Aquincumban állították fel, innen a középkorban építőanyagként szállították a többi római kóemlékkel együtt Kerepesre. — Soproni 1987. 17 ZSO П. 254. old. 2112. reg.; Lukcsics 1931, 257. old., 1408. reg. 18 Chobot 1915, I. 222. 19 Rómer Jkv. ХШ. 156. 355