Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Tettamanti Sarolta: Újabb régészeti adatok Szentendre középkori településtörténetéhez

A gödrök, beásások értelmezése nem könnyű. Pontosabb kép alakul majd ki a többi helyiségben, főleg azonban az udvaron megfigyelt középkori és XVIII—XX. századi rétegződések leírása során. A pincelejárattól balra eső 7 X 2,3—3,4 m nagyságú helyiségben — amely az 1. kép 2. sz.-al jelzett falszakasztól É-ra helyezkedik el — a padlószinttől összesen 430 cm-ig mélyítettek a földmunkák során. Ez különben korábban a Levéltár volt, alápincézetlen helyiség. A föld kitermelése több hónapig tartott, több szakaszban, rendszertelenül, követhetetlenül, csekély régészeti megfigyelési lehetőséggel. Ezeket igen röviden foglaljuk össze: a XVIII. sz.-ival is kevert leletanyag csupán 215 cm mélységig mutatkozott, egy 25 cm vastag égési, pusztulási réteg aljáig. Ez alatt 340—380 cm-ig általában középkori (ХШ—

XVI. sz.), kevés római kori kerámiát gyűjtöttünk. A helyiség ÉNy-i sarkában 340—410 cm között, az altalajig lemélyülő beásásból tisztán római anyag (П. sz. vége—

Ш. sz. eleje) került elő. Ezt a részt csak az épület fala választja el a föntebb említett 60 cm vastag római kori humuszrétegtől. A szoba K-i negyedében 280—430 cm mélységben, ugyancsak beásásból, amely köveket is tartalmazott, XIII—XV. századi (egy talán XVI—XVII. sz.-ra keltezhető) cserepeket találtunk.

11 A Levéltártól balra eső sarokhelyiségben (WC volt) ásott árokban 225 és 267 cm mélységben, két agyagcsík (padlószintek?) között csak ХШ—

XV. századi leletanyagot lehetett gyűjteni.

12 A többi esetnél viszonylag pontosabb rétegmegfigyeléseket végezhettünk a WC-helyiség DNy-ra néző homorú fala előtt az udvaron. Egy 230 x 170 cm-es szondát ástak itt. Két égési, pusztulási réteget észleltünk. A felső 220—255 cm mélyen húzódott, széncsíkokból, szürke hamuból és vörös paticsos foltokból állt. Fölötte 158—220 cm-ig a XV. sz. és a XVII. sz. második fele közé keltezhető, belőle hasonló korú cserepeket gyűjtöttünk. A felső pusztulási réteg — amelynek szintje egybeesik a WC-ben észlelt felső padlószinttel — alatt 40—70 cm vastag barna töltés. ХШ—

XV. sz. második fele közé datálható leletanyagot tartalmazott. Az alsó égési réteg — nem teljesen összefüggő faszenes csíkok — 300—320 cm között, hasonló képet adott. A gödröt 350 cm-ig mélyítették.

13 (1. kép D—G, 4. kép) Az említett szondától 1,5 m-re északra egy kisebb aknában — a Levéltár udvari frontja előtt — ugyanazokat a pusztulási rétegeket figyelhettük meg. Figyelemre méltó, hogy a felsőnek megfelelőjét megtaláltuk a Levéltárban is. E kisebb aknában a két égésréteg között volt XVI. századi anyag is, az alsó alatt, 315—340 cm között egy római kori, egy ХП1. sz.-i és egy XV. sz.-i cserepet találtunk.

14 1988—89-ben a Városházával összeépült volt Járási Hivatal pincéjében sörfőzdét és sörözőt építettek. Ennek során árkot ástak az udvaron a söröző víz- és szennyvízvezetékeinek az udvari aknába bekötése céljából. Az árok a kapualjnál kezdődött és DNy felé 15—15,5 m hosszan húzódott. ÉK felől 8,5 m hosszan rajzolhattuk meg DK-re néző oldalának a metszetét. (1. kép, H, 5. kép) Jól elváltak a legújabb kori, a XVIII. századi feltöltés, valamint a középkori rétegek (égési, pusztulási szinttel s alatta középkori töltéssel). A második, végighúzódó faszéncsík vörös és szenes rétegekkel azonos periódus a közelben 1987-ben nyitott két kis szonda felső égésrétegével. A metszet DNy-i végénél a faszéncsík fölött egy patakkövekből álló faltömb maradványa látszott, amely a szemben lévő árokfalban nem folytatódott.

й Az árok aknán túli szakasza még 250 cm mélyen is közműfektetésekkel volt bolygatott, ezért itt a régészeti megfigyelés csak hiányos lehetett. 200—250 cm mélyen folytatódott az említett többszörös égésréteg, s alatta az ÉK-i részen megismert agyagos töltés.

tó A leletanyag itt is csak a felső, XVIII. századdal záródó rétegeknél válik határozottan külön (azaz újkorit is tartalmaz), a középkori szintek vegyesen tartalmaznak ХШ—XVI(XVU.?) századi cserepeket. A Városháza keleti szárnya udvari fala mentén kívül szintén nagy mélységben, 340 cm-ig kiemelték a földet. Itt 140—150 cm mélységtől lefelé újkori anyag már nem került elő. Egy szakaszon 459