Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Miklós Zsuzsa: XIII. századi nemesi udvarház Tura–Szentgyörgyparton

MIKLÓS ZSUZSA (MTA Régészeti Intézete, Budapest) XIII. SZÁZADI NEMESI UDVARHÁZ TURA-SZENTGYÖRGYPARTON A Pest megye ÉK-i szélén elhelyezkedő Túra község határának nagy része átmenetet képez a Gödöllői-dombvidék és az Alföld között. A falu belterületétől DK-re, a Galga bal partja és az ettől mintegy 2—3 km-re emelkedő magasabb — 8—10 m relatív magasságú — dombok között vizenyős, mocsaras rétek húzódnak. A különböző korú lelőhelyek e rétekből 1—2 m-re kimagasodó árvízmentes homokhátakon helyezkednek el. A Szentgyörgyparti település a folyó közelében kezdődik, és — a természeti adottságokhoz alkalmazkodva — kb. 500 X 700 m-es területet foglal el. (1. kép 1—2.) A Pesty Frigyes-féle Helynévgyűjtemény szerint a Szentgyörgyparton „Szt. György tiszteletére valaha kápolna állott, most már a nyoma sem látható, csupán elporlott kődarabok."

1 E dűlő helyét pontosan ábrázolja az 1884-ben készült színes birtokvázlat.

2 1959-ben Asztalos István XIII. századi, kettősen tagolt, ferdén levágott szélű, szürkésfehér, Ш. szürke, redukált égetésű fazékperemeket, csigavonallal díszített oldaltöredékeket gyűjtött ezen a területen.

3 Ugyanakkor adott át neki egy rézpénzt (Ш. Béla, CNH 98.) Csörgi Bungyi János turai lakos, aki a pénzt e lelőhelyen találta.

4 1960-ban Kőszegi Frigyes, valamint Tóth János, a jászberényi múzeum igazgatója végzett terepbejárást ezen a környéken. A felszínen — a korábbi mélyszántás eredményeként — embercsontokat, cserepeket, tégladarabokat találtak. A hagyomány szerint kápolna állt a dombon, így ennek és a terepbejárási megfigyelések alapján Árpád-kori településre, templomra és templom körüli temetőre következtettek.

5 Az általuk gyűjtött edénytöredékek (sárgásfehér, kavicsos anyagú fazékoldalak bekarcolt csigavonallal, hullámvonalköteggel; ferdén levágott, illetve kettősen tagolt fazékperemek) а XJJ— XIJJ. századra keltezhetők.

6 A lelőhely teljes kiterjedését a Régészeti Topográfia Pest megyei 3. kötetének terepbejárásai során állapítottuk meg: az ártérből kiemelkedő homokhátakat kihasználva, mintegy 500 X 700 m-es területet foglal el a falu. A szántott, illetve lucernával fedett szárazulatokon kizárólag Árpád-kori cserepeket találtunk. A falu temploma a lelőhely DK-i harmadában emelkedő dombon (tszfm. 115 m) állt. Itt a lucernában embercsont, tégla- és kőtörmelék figyelhető meg. A helybeli traktorosok szerint a lucerna telepítésekor emberkoponyákat, kőtörmeléket szántottak ki. A templomtól É-ra kb. 200 mre másik homokhát emelkedik (tszfm. 115 m): itt kb. 8—9 X 4—5 m-es területen kiszántott, erősen pelyvás téglatöredékeket találtunk. A lelőhely egyéb részein sok hamus foltot, kb. 15—18 db kiszántott kemencét, nagy mennyiségű állatcsontot figyeltünk meg. (MRT ХШ/3. köt. 22/23. Ih. — 2. kép 1-2.)

7 433