Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból
tották, akárcsak a többi kerámia nagy részét. Ezzel magyarázható a peremek és formák változatos, egymásra alig hasonlító kiképzése. Megléte még önmagában nem bizonyítja a barbárok jelenlétét, csak akkor, ha konkrétan barbár edényformákon jelentkezik. 5. Bekarcolt és plasztikus díszítés: 42—43. t. A bekarcolt és plasztikus díszítés kevésbé jellemző a késő római kerámiára. A telepeken általában arányuk az anyag 0,5—3%-a között mozog, pl. Ács-Vaspusztán 0,6%, Keszthely-Fenékpusztán 1%, Pilismaróton 3,5% stb. Ezzel szemben Leányfalun a töredékek 8%-án ilyen díszítés található. Tokod az egyetlen eddig ismert lelőhely, ahol ennél jóval több fordul elő. Mindkét helyen a helybeli műhely sajátosságát, illetve a lakosság ízlését tükrözi. Leányfalun, a besimított díszítéshez hasonlóan, a bekarcolásokon belül is többféle technikát és módszert különíthetünk el. a) Leggyakoribb motívum a hullámvonal. Ez változatos kivitelben készült. 1. Szabályos hullámvonal. Egy- vagy kétsoros. Kihajló peremű bögrék nyakán (6—8 tip., 12. tip.). Vízszintes peremű tálak peremén pl. 36., 47. tip. és 63. tip. 2. Kevésbé szabályos, laposabb vagy magasabban álló, 1—2 soros hullámvonalak. Vízszintesen kihajló tálak peremén pl. 48—48a. és korsók oldalán pl. 2., 16., 21—22., 29. tip. Fazekak vállán pl. 42/4—7. és 63. tip. fazék. 2a. Vékony vonalas, hasonlóan kissé szabálytalan hullámvonal. Egy- vagy kétsoros. Vízszintes tálperemeken pl. 60—61. tip. és a 20. típusú mély fazék oldalán és egy hombár vállán (2. tip.). 3. Többsoros, nagyon szabálytalan vékony vonalas hullámvonalak, pl. korsók 30. tip. 4. Nagyon szabálytalan, ferdén futó, egymást keresztező, lapos és magasabb hullámvonalak, helyenként zegzug minta. Egy széles szájú, egyfülű kis bögretípus nyakát, ill. vállát díszíti (32—32a., 42/3., 43/8.). A forma esetleg kis korsó is lehet (42/6., 43/9.). Az első három csoport hullámvonala mázas és mázatlan edényeken egyaránt előfordul, a 4. csoport csak házikerámián. b) Hullámvonalköteg: Vízszintesen kihajló peremű mázas tálak oldalán vagy peremén (47., 52. tip.), mázas korsók oldalán (33. tip.) vagy nyakán (42/1.). Máz nélküli mély fazék peremén (20a. tip.) és hombár díszítéseként (43/10.). Mázas tál belsejében (43/11). A hullámvonalakat igen gyakran más díszítéssel kombinálják. így pl. a vízszintes peremű tálak szélét benyomkodják (47—48—48a, 63. tip.). Néha csak hullámvonalasra képezik ki, pl. 52. tip. c) Benyomkodott pontsorok választják el az egyes hullámvonalakat, pl. mázas korsó 21., 33. tip., bögreperem 12. tip. Ez utóbbinak pereme is benyomkodott. A 19. típusú bikónikus tál nyakán a bekarcolt hullámvonalköteg alatt benyomkodások, felette besimítás található. Besimítással kombinálják még a bekarcolt hullámvonalakat egy Alföldi által közölt murgai korsó vállán is (XXX/6.). d) A hullámvonalakat helyenként ívmintával vagy zegzug mintával kombinálják, pl. korsó 29—30. és 43/8-9. e) Horpasztások és benyomkodások díszítik, hullámvonallal együtt a 22. típusú mázas korsó oldalát. Egyedi forma. f) Fogaskarcolással együtt jelenik meg a hullámvonal a 33. korsón, a 31.-en pedig önállóan díszíti az edény vállát. Fogaskarcolt díszítés még egy kis simított felületű töredéken is előfordul. g) Körömbenyomkodások és kör alakú minták díszítenek egy, a simított felületű díszítésnél már tárgyalt, tölcséres peremű korsót (20. tip.). h)Seprűs díszítés borítja a 33. fazéktípus egész felületét, ill. egyes bikónikus tálak és a „leányfalui fazéktípus" alját (tál 17—17a., 43/12., fazék 58a. tip. stb.). A „szvéb" fazekak alsó felén 41