Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

is ilyen díszítést találunk, ujjbenyomkodásokkal és simítással kombinálva. Ezek az ujjbenyomkodások kézzel formált edények peremét is díszítik pl. fazék 3. tip. i) Ugyancsak kézzel formált kerámián tűnnek fel az X alakú bevagdosások (tál 22. tip.) és a ferde h о r n у о 1 á s о к (21. tip.). Ez utóbbi, kézzel formált edényeken található díszítések, valamennyi quadoktól átvett motívum.

188 j) A besimított díszítésű 12. típusú korsó fülén találunk még egy érdekes mintát. A simítással is kiemelt szalagfül bordái között ék alakú beszurkálások tűnnek fel. Hasonlót egy ugyancsak simított felületű tokodi edényről ismerünk, melyen még kör alakú pecsételés is található. 189 Ez az ékalakú díszítés egyébként kézzel formált edények vállán fordul elő, főleg quad területen, de ezek sokkal nagyobb és durvább kivitelű díszítések. 19

° k) Patkó alakú barbotin díszítést találunk egy mázas kis bögre oldalán. A máz színe sárgásbarna, akárcsak az analógiák többségénél is. Kora a IV. század elejétől a század végéig, egyes helyeken az V. század elejéig terjed. A mázas edényeken korábban tűnik fel, mint a bekarcolások. Pannoniában helyben gyártották pl. Savariában, de igen sok van belőle Gorsiumban, Intercisában, Győrben és Carnuntumban is.

191 A bekarcolt díszítéseket még égetés előtt készítették. Egy mázas korsó oldalán a letört fül alatt nagyon jól látszik, hogy először karcolták be a hullámvonalat, utána tették fel a fülét és a végén mázazták (33. tip.). A 19. típusú bikónikus tál beszurkált díszítéséről pedig azt írja Alföldi, hogy a „kiemelkedő törés élén nyers állapotban formázó pálcikákkal behúzott vonaldíszítés látható". A 20. típusú korsó peremén lévő kör alakú benyomkodások mázas edényeken fordulnak elő (ún. kígyós edényeken). Ezekről írja Bonis É., hogy a kördíszeket nádszál végével nyomkodták be.

192 A leányfalui edényeken alkalmazott bekarcolt és plasztikus díszítések, a barbotin díszt kivéve, a legkésőbbi edényeken tűnnek fel a provinciában.

m A szomszédos Barbaricumban pedig az V. századi korongolt kerámia jellemzői ezek a bekarcolt hullámvonalak.

194 Kombinációik és a különféle díszítések egy edényen való alkalmazása a leányfalui műhely sajátossága. A barbár hatást főleg a kézzel formált kerámia benyomkodott, bevagdosott és hornyolt díszeiben fedezhetjük fel. Bár a besimítás, bekarcolás és benyomkodások együttes alkalmazásának párhuzamait is inkább a szomszédos morva területen találjuk meg az V. század első felében, nem pedig a provinciális római kerámiában. 194 Ш. A leányfalui fazekasműhely bizonyítékai: Egy fazekasműhely létére utaló, legkézzelfoghatóbb nyom a kemence. Ilyen eddig Leányfalun nem került elő. Egy hasonló típusú és korú őrtoronyban, Pilismarót-Malompatakon a két kemence a torony északi kerítésfala és a külső árok között helyezkedett el (Soproni 1985: Abb. 6.). Ez a terület Leányfalun még nincs feltárva {Soproni 1985: Abb. 19.). A leányfalui kerámiát mint egy helyi műhely anyagát tárgyalja Alföldi (1932 : 51—) és Soproni (1985 : 36.) is. A kemencén kívül vannak egyéb konkrét leletek, melyek a helyi gyártást bizonyíthatják. Ilyenek pl. a formatálak és a rontott darabok. Leányfalu esetében ez utóbbival számolhatunk. Az anyagnak 4,4%-a (55 db) került elő, selejtes, deformált állapotban. A rontott edények többségének felületén nagy üres, levegős dudorok, hólyagok, vagy ezek helyén lyukak találhatók, pl. tál 20a., 44. tip., bögre 61—61e., 63., 65., 76. tip. Némelyiknek a pereme vagy az alakja deformálódott, pl. 37. tál, bögre 5. tip. Az is előfordul, hogy két edény összeragadt és a helyén lyuk maradt vagy foltos lett a felület, pl. fazék 75., 39a. bögre. Némelyik korsó oldalát pedig mintha egy másik edény talpa nyomta volna be, pl. korsó 30., esetleg 29., 33. tip. 42