Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.
П. NAGYKÁTA — KENDERHALOM Története A feltárt kenderhalmi templom közzététele során nem foglalkozom részletesen a kátai birtoktömb bőséges okleveles adataival. Ugyanis ezek között a kenderhalmi falura és templomra vonatkozó középkori forrást nem találtam. Mivel azonban a templom a kátai birtokon található, így nem kerülhető ki egy-két evvel kapcsolatos kérdés. Az oklevelek, dátumok száraz fölsorolása helyett, röviden ezeket szeretném csak bemutatni. A Kata nemzetség birtoktömbje többé-kevésbé behatárolható Pest megye keleti szélén, a mai Nagykáta környékén. Feltehetőleg а ХП. században települtek keleti birtokaikról erre a vidékre. 47 A birtok ХП1—XTV. századi felaprózódásával, a család fiágakra szakadásával igen kimerítően foglalkoztak az utóbbi időben. 48 A Pest megyei Kata nemzetség falvai a következők: Szentlőrinckáta, Boldog(asszony)káta, (Szent)tamáskáta, Szentmártonkáta, Egreskáta, Csekekáta (amelyet sokan a mai Nagykátával azonosítanak 49 ). A falvak feltehetőleg a templomok védőszentjeinek neveit vették föl. Egreskáta és ,,Káta"(?) esetében is kiderül egy XV. századi oklevélből a templom titulusa: Szent Jakab és Szent György. 50 A helynévi alakban megmaradt késő középkori falunevek könnyen összevethetőek a XIV—XV. századi forrásadatokkal. A régészeti terepjárás is segített a késő középkori falvak helyének pontos lokalizálásában 51 . Azonban: 1. — Csekekáta és Nagykáta azonossága nincs megnyugtató módon tisztázva. Szinte minden e vidékkel foglalkozó történeti munkában fölbukkan ez az azonosítás, mégsem tartom ezeket elég meggyőzőnek. 52 (Számunkra ez a probléma azért fontos, mert a kenderhalmi templom elképzelhető akár a csekekátai, akár a nagykátai falu Árpád-kori előzményének.) A két név első együttes említése 1311-ből „Cheke in Katha" alakban fordul elő. 53 Egy 1318-as oklevélben különálló helységnek nevezik „Cheke"-t és „Katha"-t. 54 (Ugyanez időben a többi -Kata utótagú helységnévben már megtalálható a védőszent neve.) Egy 1466-os forrás némi bizonytalanságot okoz, mivel ebben külön Csekekátát és külön Katát neveznek meg. 55 Bár még alapos utánajárást igényel ennek vizsgálata, nem tartom lehetetlennek, hogy az „eredeti" Kata birtoktestet, amelyről feltehetően levált a többi kátai birtok, előnév nélkül, egyszerűen Katának nevezték továbbra is. 2. — Galgóczi Károly már 1877-ben felvetette, hogy hét Katának kellett lennie Nagykáta környékén, és innen eredhet a Kátai nemesek hétkátai előneve. Feltételezte, hogy a mai Nagykátától DK-re, a vele szomszédos Sőreg pusztán volt az eredeti Nagy-Káta, és neve a falu elpusztultával átszállt Csekekátára, így ezt hívják (1877-ben) Nagykátának. 56 Utóbb Kocsis Gyula foglalkozott a kátai birtokokkal és tulajdonosaikkal. A fentiekkel egybevágóan ő is feltételez egy hetedik Káta-birtokot. Ő Tápiószentmártont tartja, a mai Nagykátától délre, a hetedik Káta-birtoknak. 57 Ehhez a problémához a régészet egyelőre csak adalékot tud nyújtani, megoldást nem. Ugyanis az Árpád-kori településsűrűség a régészeti terepjárás tanúsága szerint jóval nagyobb volt, mint a késő középkorban. A kátai birtoktömbben a felszíni leletek gyűjtése során 6 késő középkori templomos falu helyét találták meg. 58 Fenti adatokból a „kenderhalmi" falu neve nem derül ki, s egyelőre a forrásokkal történő azonosítása sem végezhető el, s így egyik faluhoz sem köthető. Nem zárható ki azonban az sem, hogy Nagykáta Árpád-kori előzménye a mai településtől néhány km-rel keletebbre feküdt (talán a Kenderhalmon) és csupán a késő középkorban állandósult a mai helyén. Az 1433-as oklevélben megemlített kátai Szent György-templom valószínűleg már a mai nagykátai templom előzménye 395
