Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.

lehetett. A jelenlegi templom védőszentje a XVII. századtól nyomon követhetően Szent György.

59 A kis kenderhalmi templomnak így nem ismerjük a titulusát. Kiss Lajos meghatározása szerint a Kata helynév török, közelebbről valószínűleg besenyő eredetű.

60 A Cseke helynév pedig puszta személynévből keletkezett magyar névadással.

61 A templom kutatástörténete 1934. augusztus 3—23-ig „próba ásatást" végeztek a templom helyén. Kiásták a teljes alapozást és a temető egy részét. Szerencsés búvárkodás folytán sikerült az MNM Érem- és Régiségtárának iratai között megtalálnom az e munkáról készült térképet, alaprajzot és leírást.

62 1954-ben Gedai István járt a lelőhelyen és kerámiaanyagot, valamint téglatöredékeket gyűjtött.

63 A ceglédi múzeum 1981-ben szerzett tudomást a templomhely bolygatásáról. A helyszínre érve azt tapasztalta Dinnyés István, hogy a templom alapfalába és a temetőbe beleástak.

64 1982. július 19-től augusztus 14-ig feltárták (immár másodszor) a templom alapozását, valamint a templom körüli temető 48 sírját.

65 (ХП. kép) A kutatás befejezése után a helyi tsz bekerítette a területet, hogy megőrizze és bemutassa a kicsiny templom alapozását. Mivel ez egy szántóföld közepén van és a dombot körbe szántják, nehezen megközelíthető. 1989 novemberében a fölgazosodott, szétmállott templomalapozásból semmi nem látszott. A régészeti feltárások eredményei A lelőhely Nagykátától kb. két km-re keletre található a Kenderhalmon, amely egy szélesen elterülő ÉNy—DK-i irányú magaslat keleti végén emelkedik. E kis halmon állott egykor a templom. Az 1982. évi ásatást megelőzően itt egy fakereszt és egy magasságpont is volt, melyek a feltárás kezdetekor már eltűntek. Az Árpád-kori falu, amelyhez a templom tartozott, a dombon és annak lankáján terült el.

66 (X. kép) A templom 1934. évi ásatás: Szó szerint idézem a jelentés idevonatkozó részét: ,,A fal vert agyagból készült, s ... egy szabályos köralakú magaslat tetején van, amely magaslat a környezetből mintegy 3—4 méterre emelkedik ki, a fal maradványa körül pedig a kutató árkok ásása közben rendszertelenül, de érintetlen állapotban fekvő felnőtt csontvázak kerültek elő, amely csontvázak néha egymás felett keresztben is feküdtek." ... „A kápolna hajójának középvonalában, közel a vég falhoz egy cca 70 cm átmérőjű, terméskőből régi építkezési mód szerint mész habarcsba rakott köralakú oszlop maradvány van, amely az alap falak magasságáig emelkedett. A szentély részben összeomolva megmunkált terméskövek feküdtek. " Tárgyi emlékanyagot egy ezüst Rákóczi-érmen kívül nem találtak. A jelentéshez mellékelt alaprajz tanúsága szerint a templom egyenes szentélyzáródású, s ÉK— DNy-i tájolású. (XI. kép 1.) A megtalált alapozás mélysége ekkor még 70 cm volt.

67 Az alapozás anyaga „vert agyag", ezalatt valószínűleg döngölt agyagot értettek. 1982. évi ásatás: A majd 50 évvel későbbi feltárás hitelesítette a korábban kiásott és felmért templom alaprajzának helyességét. Az eltérés a két alaprajz között minimális. (XI. kép 1—2.) Az előkerült templom szenté396