Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

Ezeken a bikónikus tálakon belül van egy korábbi, gömbölyűbb forma, melyet a mi leányfalui edényeink képviselnek. Leányfalun, Keszthely-Fenékpusztán, Intercisán stb. már valószínűleg a IV. század végén feltűnik a forma, ami morva területen és egy-két keleti germán sírban az V. század második feléig megtalálható. A típus legkésőbbi, V. század végi—

VI. század eleji, élesebben bikónikus változatát a ternitzi műhely gyártja. Az edényformát biztosan egy néphez kötni nem lehet. Rómaiak, szvébek, keleti germánok egyaránt használják. Eredetét viszont kelta tradíciókra visszavezethetjük. (A leányfalui edények ezekre a kelta tálakra sokkal jobban hasonlítanak, mint pl. a Csernyahov-kultúra edényeire.) A IV század végén—

V század elején ez a forma is újból divatba jöhet, akárcsak a besimított díszítés. 18. típus: 5. t. Egyedi forma, galléros peremmel, nyakán két sávban besimított rácsmintával. Formája valószínűleg hasonlít az előző 17a—b. típusú edényekére. Hasonlókat gyártott pl. szemcsés, keményre égetett anyagból a tokodi műhely.

136 A forma a kora római kerámiában is feltűnik (erősebben kihajló peremmel), főleg DélPannoniában. Eredetét Beninger késő keltának tartja.

137 A bikónikus tálformához tartozik a 22. és 78. típus is, de ezek kézzel formáltak. f) „Knickwandschüssel": 20. tip. (4. t.) A késő római kerámiában ritka forma. Leányfalun a simított felületű töredéken kívül, még egy vastagabb falú, rontott mázas edény is készült ebből a típusból. Analógiáit a raetiai házikerámiában találjuk meg.

138 g) „S" profilú tál: 32. tip. (7. t.) Ide mindössze két kis simított felületű peremtöredék tartozik, melynek formája sem állapítható meg pontosan. Az ,,S" profilú tál többi darabja a házikerámiához tartozik és a műhely egyik jellemző tálformája. h) Gömbölyű tál, kihajló peremmel: 38. t. 6. Nem ép profil, pereme hiányzik. Egyedi és elég ritka forma. Hasán egy sávban besimított ferde vonalakból álló háromszögminta található. Keszthely-Fenékpusztáról ismerünk egy hasonló díszítésű és formájú edényt (pereme kicsit más).

139 i) Vízszintes peremű, kónikus falú, mély tál: 40., 40b., 41. tip. (9. t.) A 40—40b. típus a házikerámiánál már tárgyalt 37. formához áll a legközelebb. A típus ezek szerint jól iszapolt, homokkal soványított, kavicsos és simított felülettel egyaránt előfordul. Mázas kivitelben a carnuntumi műhely gyártotta (Grünewald 1979: Taf. 67/2.). Hasonló, de nem kónikus, inkább gömbölyű falú mély tál a 41. típus. Pontos analógiája nincs, egy kicsit hasonló edényt Dunabogdányból ismerünk, simított felülettel.

140 j) Vízszintesen kihajló peremű csésze: 51. tip. (10. t.) Ezek a tálak többnyire mázas kivitelben készültek, csak egy darab sorolható a simított felületű edények közé. Az 51. típusú csésze kisebb és vékonyabb falú, mint a többi hasonló formájú leányfalui edény. Elterjedése viszont ugyanolyan, sőt több analógia található hozzá, mint az egyedibb kivitelű mázas csészékhez, pl. Carnuntum, Intercisa, Somodorpuszta, Balatonalmádi, Sirmium, Gornea stb.

141 (ezek mázasok). k) Vízszintesen kihajló peremű lapos tál: 62., 58. tip. (11—12. t.) A forma a műhely jellemző táltípusa, de mázas felülettel. Simított kivitelben ritka. Az 58. típus simított felületű. Formája alul kónikusabb és kicsit nagyobb, mint a mázas tálaké. A 62. típus fényesre simított peremén matt besimított hullámvonal fut körbe, két sorban. Kívül-belül simított. 27