Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Simon László: Korai avar kardok

vereteseknek pedig 73,1%-a (30 darab) volt ilyen. A 24 keresztvassal ellátott kardnak a felét díszítették különféle nemesfém verettél, ezen belül 7 arany- és 5 ezüstszereiékes. A díszítés rendszere általában egységes: gyöngysordíszes vagy bordázott szalaggyűrűkkel szegélyszett sima lemezek együttese található a markolat végén és tövén, a hüvely torkolatnál, az alsó függesztő mellett és a hüvely végén. Két esetben a gyöngysordíszes szalaggyűrűk közeit nem sima lemezek, hanem függőlegesen és vízszintesen elhelyezett gyöngysordíszes pántok díszítik (Bocsa, Kunszentmiklós-Bábony L). A gyöngysordíszes szalaggyűrűk kétfélék: vagy kettő gyöngysorból áll a díszítés, mint Bócsán, Kecelen és Kunszentmiklós-Bábonyban (Katalógus 109.), vagy három gyöngysoros (Katalógus 24., 65., 127., 134. és az egyik kunpeszéri kard). (12. kép 1.) Egyetlen esetben, a zsámboki 1. sír kardján mind a két változat megtalálható. E díszszalagok kivitelezése vagy öntéssel előállított gyöngysoros és vájatolt szalagcsíkok egymás mellé illesztésével, vagy préseléssel történt. Ez utóbbira a kecskeméti és a zsámboki 1, sír kardja a példa. A kunszentmártoni ötvössírból ismerjük a három gyöngysoros pántok préselőmintáját is,

63 de a méretbeli eltérések kizárják annak lehetőségét, hogy a fent említettek ezen készültek volna.

64 Lényegesen szélesebb körben használták a bordázott szalaggyűrűket, ezeknek 5 változata ismert. (12. kép 2.) A ti pu s : a pánt középen sima, két szélén bordázott — Katalógus 81., 101., 184. В t í p u s : a pántnak kb. '/з-а sima, ill. enyhén domborodva egy nagyívű bordával ellátott, a többi része kisebb bordákkal tagolt — Katalógus 34., 179. és részben ilyen: Katalógus 150. С t í p u s : a pánt teljes felülete egyenletesen bordázott — Katalógus 38., 125., 171. D t í p u s : a pánt középen sima, ettől kifelé egy-egy keskeny bordázott sáv, legszélül ismét sima felület látható — Katalógus 29., 31., 40., 51., 172. és részben ilyen Katalógus 72., 150. E típus: a pánt középen bordázott, szélein sima sávokkal tagolt — Katalógus 72., 101. F t íp u s : az előbbieknél keskenyebb, teljes felületén bordázott — Katalógus 38., 120., 171. és részben ilyen: Katalógus 72. Egy esetben a szalaggyűrűn is megtalálható a kardfüggesztő véreteken gyakoribb (Kunmadaras, Csengéié, Bocsa, Páhi) II. germán állatstílus. Különleges darab a kunágotai fegyver, amelyen az aranyszerelékek nagyobb része másodlagos felhasználású. Az eredetileg bizánci ládikán pompázó mintás lemezek elrendezése kissé eltér a kortárs kardokétól. A fegyverről leszaggatott aranydíszek alapján először László Gyula rekonstruálta ezt a leletet, méghozzá — amint arra Bóna István felhívta a figyelmet — többféle változatban.

65 Az 1950-ben publikált helyreállítás szerint sima aranylemezzel borították be a markolat végén lévő karikát, mintázott lemezzel fedték viszont a markolatfejet. Mintás, ún. képszalagokkal szegélyezett sima lemezt rekonstruált László Gyula a markolat keresztvas feletti részére és a meglévő nagyobb mintás lemezt a markolattőre. Mintás szalaggyűrűkkel szegélyezett sima lemezek voltak a függesztők mellett és ugyanilyen összetételű volt a koptató is. Ugyanez a rekonstrukció megtalálható az 1955-ben megjelent nagy avar monográfiában is, de ugyanennek a könyvnek egy másik tábláján már apróbb módosítást találunk: a keresztvas feletti markolatrészről a hüvelyre került a képszalagokkal szegélyezett sima lemez. A XIX. század nagy avar leleteiről írott munkájában kissé módosítva újraközölte ezt a rekonstrukciót Bóna István. Ekkor a markolattőre, mégpedig a két keresztvas közé került az említett veretegyüttes, a László Gy. által a markolattőre helyezett csonka szélű mintás bizánci lemez — két szegélyező szalaggyűrűvel kiegészítve — pedig a markolatfejre. Az én elképzelésem szerint ez mintás lemez — a szegélyező szalaggyűrűkkel — a két keresztvas között volt eredetileg. A mintás sza276