Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Pásztor Adrien–Vida Tivadar. Bizánci éremleletes sír a budakalászi avar temetőből
2. Ezüst, felhúzott lemezgömbös fülbevaló töredéke. Csak a gömb fele maradt meg, díszítésre vagy felforrasztásra utaló nyom nélkül, (d = 1,3 cm) 3. a) Egy darab lapított gömb alakú, kis üveggyöngy (d = 0,6 cm), b) egy darab sötétbarna alapú, fehér dudoros gyöngy (d = 0,9 cm), c) egy darab fekete alapú sárga dudoros ikergyöngy (d = 1,1 cm). 4. Barna, finoman iszapolt agyagból készült, kettős kónikus orsógomb. (m: 2,2 cm, d: 2,8 cm). 5. Üvegberakással és ékvéséssel díszített, kiszélesedő fejű, aranyozott bronz gyűrű. Aranyozása erősen megkopott, fejszélessége 1,1 cm, átmérője 2,3 cm. A pánt a fejtől fokozatosan keskenyedik, hátul a forrasztásnál 0,5 cm széles. A fej középpontjában vésett körök egy 0,4 cm átmérőjű üvegbetétet ölelnek. A koncentrikus köröket keresztirányú hármas fogazás díszíti. Ettől jobbra és balra egyegy háromszög alakú színtelen üvegbetét ül, amelyek száraitól a gyűrű pereméig párhuzamos, ferde bevésések futnak. A háromszögek csúcsainál mindkét oldalon rombusz alakú, ékvéséses lemélyítés látható. A rombuszok csúcsaitól a gyűrű mindkét széle felé ívelt kettős véset látható. Értékelés A fülbevaló a bizánci típusú felhúzott, egygömbös fülbevalók csoportjába tartozik. 7 Vékony ezüstlemezből formált gömbjét töredékes állapota ellenére is rekonstruálhattuk. A felhúzott lemezgömbös darabok a Vu. sz. első felében még kis számban fordulnak elő, csak a közép- és késő avar korban vált divatjuk általánossá. 8 Budakalászról a kora avar kori leletanyagban több példányban vastag lemezből készített, granulációs díszítésű változatuk is előfordul. Figyelembe véve a vékony lemezgömbös darabok későbbi térnyerését, feltételezhető, hogy készítésükhöz az öntött változatok szolgáltak mintául. Az egykori nyaklánc megmaradt gyöngyei és a bikónikus orsógomb általánosan elterjedt kora avar kori típusok. A gyűrű formai és technikai stílusjegyei két fő irányba mutatnak. Legközelebbi párhuzama a fenékpuszta-horreumi temető 5. sírjából előkerült aranyozott bronz gyűrű. 9 Ezen a budakalászihoz hasonló formájú és elrendezésű, színtelen üvegbetétek sorakoznak, amelyeket egy-egy hurokban végződő keret övez. Rokon formai és technikai elemek alapján párhuzamként hozhatjuk a mezőbándi színarany 10 és a Lipp-féle ásatásból származó fenékpusztai ezüstgyűrúket is. u Amellett, hogy mindkettő a fogazásos П. állatstílus reprezentáns darabja, a mezőbándi gyűrűn szimmetrikus elrendezésben, geometrikus üvegbetétek is ülnek. Ugyanakkor mind a négy gyűrűt összeköti a vékony lemezből kivágott kiszélesedő fej, az ékvéséses technika és a nemesfém alkalmazása (akár aranyozás formájában is). A fent összekapcsolt technikai és díszítőelemek együttes előfordulását további kora avar kori leleteken figyelhetjük meg. А П. stílus legújabban elemzett részleges formája 12 nemcsak a mezőbándi gyűrűn, hanem a háromszög alakú ékkövekkel és fogazással díszített bócsai kardfüggesztón is megtalálható. 13 Üvegbetétek és а П. stílus díszíti a budapest-farkasréti szórvány övdíszeket 14 , a környei dísztűt 15 , és a tiszaburai csuklós övdíszeket. 16 Közvetlenül a budakalászi gyűrűre is utaló, térkitöltő szerepű, rombusz alakú ékvésés figyelhető meg pl. a mártélyi csaton 17 , az ún. Jankovich-féle nagyszíjvégen 18 , de a sort több más, itt említésre nem kerülő lelettel is folytathatnánk. A technikai rokonság alapján ebben a körben említhetjük a Jankovich-féle mitikus állatalakot 19 és egy Magyarországról előkerült szórvány ezüst karkötőt. 20 Nemcsak a hármas fogazás és az üvegberakás megléte, hanem az üvegberakás technikája is e rokonság mellett szól. Már Kovács István is megfigyelte a mezőbándi gyűrűnél, hogy a formára vágott, lapos üvegbetéteket a kivésett aranylemezbe alulról helyezték be és ezeket egy másik aranylemez ráforrasztásával rögzítették. 21 Ugyanezt a technikát 242
