Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból
a század második feléig folyt a kerámiagyártás. Bár Bonis É. szerint ekkor már mázas kerámiát nem gyártottak (Bónis 1987: II. rész, 49.). A többi mázas kerámiát gyártó fazekasműhelyről sokkal kevesebbet tudunk, mivel anyagukat teljesen még nem közölték. A limes mentén gyártottak még mázas kerámiát Pilismaróton, a tábor területén." A leletanyag sajnos elveszett. A pilismarót-malompataki műhely főleg besimított kerámiát gyártott, mázas igen kis számban került elő (5%). Feltételezhetünk egy műhelyt Intercisán, az igen gazdag és változatos anyag alapján (Росту 1957П1-). Fazekasműhely itt még nem került elő. Valószínűleg gyártottak pecsételt mázas kerámiát is. 100 Thomas E. Győr környékén feltételez egy mázas műhelyt, ami az onnan ismert elég nagyszámú mázas kerámia alapján valószínű is. im i Carnuntumból sem ismerjük még a IV. századi fazekastelepet, de itt is gyártottak mázas és besimított kerámiát (Grünewald 1979:12—). Valószínűleg gyártották G о r s i u m b a n is, ha nem is ott volt a műhely, ahol Thomas E. feltételezte. 102 Savariában ismerjük a fazekaskemencét is, amely mázas kerámiát gyártott, de kora bizonytalan, valószínűleg már a III. századtól működött. 103 Biztos műhelyek, feltárt fazekaskemencék főleg Dél-Pannoniában kerültek elő. 104 Ilyen pl. E m о n a, főleg sárgászöld mázas edényeket gyártott, Neviodunum, Sirmium. Ez utóbbi a IV. századi kerámiagyártás egyik központja volt. Hatása a kereskedelmi utak következtében igen széles körű lehetett. így pl. formái észak felé egészen a limesig eljutottak pl. Tokod. 105 További műhelyek: Strbinci, Taurunum (Progar, Zemum mellett), Cibalae, Murs a. Legutóbb P. Arthur és D. Williams gyűjtötte össze a különböző mázas kerámiát gyártó műhelyeket és anyagvizsgálat alapján pl. egyetlen dörzstáltípuson belül 10 műhelyt különítettek el. Közülük az ,,E" (Intercisa, Gorsium, Cibalae, Gerulata, Carnuntum), a „G" (Gorsium) és ,,J" (Carnuntum) műhely termékei jellemzőek Pannoniára (1981:504—506.). A felsoroltakon kívül valószínűleg több helyen gyártottak még mázas kerámiát a IV. században, de a műhelyek még nem kerültek elő. Hasonló a helyzet itt is, mint a besimított kerámiánál. A nagyobb helyeken biztos, hogy helyben készítették ezeket a díszedényeknek számító árukat. E két kerámiafajtát egyébként is igen sok helyen egy műhelyben gyártották, pl. Leányfalu, Tokod, Carnuntum, Mautern stb. Ezek a mázas kerámián belül a későbbi, Valentinianus-korban kezdődő gyártást képviselik. A többi műhely korát nem mindig lehet a IV századon belül pontosan keltezni, általában a század közepétől jellemző ez a kerámia Pannoniában. A leányfalui edényekhez Pannonián kívüli műhelyekben is találunk analógiákat. így pl. EItáliában, az Aquileia melletti С a r 1 i n о fazekasműhelye gyártott bekarcolt hullámvonallal díszített edényeket. 106 Itt az érmek és a sigillata chiarák alapján 350—430-ig folyt a kerámiagyártás. A szerző, L. Bertacchi igen sok pannóniai és al-dunai párhuzamot hoz edényeihez. A formák idekerülesét a vizigót vándorlással kapcsolja össze. Bónis É. szerint inkább V század eleji pannóniai menekülők telepedhettek meg itt. 107 Egy Rajna-vidéki temetőben, Krefeld-Gellepen is előfordulnak a Leányfalura jellemző bekarcolt hullámvonalak és benyomkodott pontsorok, hasonló formákkal együtt, pl. hengeres korsók, szűk nyakú egyfülű korsók, vízszintes peremű csészék stb. A szerző szerint a katonasággal együtt egy pannóniai fazekas jutott el ide, aki helyben gyártotta ezt, a Rajna-vidéken már nem használatos mázas kerámiát. 108 A mázas kerámia elterjedésének nyugati határa a IV—V. században Raetia és Germania I. között 22
