Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

a) Galléros peremű, „murgai" korsók: 15—17. tábla, 1., 2a., 4a., 8—9., 14—15. tip. A galléros peremű korsókon belül egyes típusok csak mázas kivitelben találhatók pl. 8—9., 14—15., a többit keményre égetett, kavicsos vagy csillámos anyagból is gyártották, máz nélkül. A máz színe főleg zöld, néha sárgászöld vagy zöldesbarna. Az 1., 2a., 4a. típusok a házikerámiánál már tárgyalt, lefelé szélesedő nyakú, gömbölyű hasú edényekhez tartoznak. A 14. típus is hasonló lehetett, de nagyobb edény része volt (Szá: 16 cm, a többinek általában 7—11 cm). A forma mázas változata Leányfalu sajátossága, mivel analógiái többnyire simított, besimított díszítéssel találhatók. (Kiv. Tokod, ahol főleg szemcsés, keményre égetett, de néha mázas felületű.)

73 A 8—9., 15. típusok már az egyfülű, szűk nyakú korsókhoz tartoznak, bár peremük galléros. A 8.-hoz hasonló peremeket gyártott a tokodi műhely is, szemcsés anyagból (Lányi 1981: Abb. 3/8. Typ. III.). A 9. típushoz hasonló, hengeres testű egy- vagy kétfülű korsók elég gyakoriak a IV. századi mázas kerámiában, de általában más, profilait peremmel.

74 Leányfalun is van még két hasonló fonna, a 21. típus tölcséres peremmel, a 33.-nak viszont hiányzik a pereme. Mindkettő bakarcolt hullámvonalakkal díszített. A 15. típus pereme már nem a klasszikus galléros perem, inkább az egyenesen álló osztott peremekhez hasonlít. Tojás alakú formája gyakori a késő római kerámiában, másféle peremekkel. Leányfalun belül is előfordul még két hasonló forma (29. és 31. tip.). Pontos analógiája kevés van; pl. Neviodunum, Retz.

75 b) Egyfülű, szűk nyakú korsók: 17—17a., 21., 28—33. tip., 17—21. t. A máz színe zöld, két darab sárgásbarna. 1. Egyenesen álló, osztott perem: 17--17a, tip. A forma pereme és nyaka bordákkal tagolt, szalagfüle a peremből indul. Testük lehet hengeres, vagy gömbölyű.

76 Leányfalun csak mázas kivitelben fordul elő, máshol néha simított vagy szürke házikerámiához tartozó példányai is feltűnnek, pl. Tokod, Ács-Vaspuszta, Mautern, Budaörs, Iatrus.

77 A forma telepeken és temetőkben egyaránt gyakori, pl. Csákvár, Ságvár, Rusovce, PilismarótÖregek-dűlő stb. A Duna túlsó partjára is eljutott, pl. Oberleis.

78 Hasonló perem- és nyakkiképzés már a kora római korsóknál is fellép (Bónis 1942: XXVI/14.). A IV. században a század közepétől az V század első feléig használatos. Az V századi példányok már inkább simítottak, pl. Mautern, Oberleis, Tokod. Valószínűleg ilyen típusú korsóhoz tartozhattak a 42. tábla 1—2. számú nyaktöredékei, melyeken a borda alatt bekarcolt hullámvonalköteg-díszítés található. 2. Tölcséres perem: 21. tip. A tölcséres peremek ugyancsak tartozhatnak hengeres vagy gömbölyű edény formához. Itt Leányfalun a hengeres testű 21. típuson kívül még három simított felületű, tölcséres perem található (18—20. tip.). A 21. típus zöld mázas, testét bekarcolt hullámvonalak és benyomkodott pontsorok díszítik, füle egyosztatú szalagfül. A forma üvegedény-előzményekre megy vissza (1. pl. Lányi 1972:45/14. stb.), melyek Galliában és a Rajna-vidéken a III—IV században, Pannoniában pedig a IV században terjedtek el. A mázas kerámia kedvelt formája, ép edényeket főleg temetőkből ismerünk.

79 Ezek valamennyien mázas, egy- vagy kétfülű példányok, peremkiképzésük különböző. Mint láttuk Leányfalun is murgai és tölcséres peremmel egyaránt megtalálható. A 21. típushoz hasonló formához tartozott a 33. számú, perem nélküli edény is. Díszítése is hasonló. 18