Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

3. A szűk nyakú egyfülű korsók sorába tartoznak a 30—32. típusú, perem nélküli edények. A 30.-at bekarcolt szabálytalan hullámvonal, a 31.-et pedig fogaskarcolás díszíti. Ugyanebbe a típusba tartozik a 39. tábla 12. számú, besimított rácsmintával díszített edénye, valamint két Alföldi által közölt, de már elveszett korsó. Pereme ezeknek is hiányzik. A XXX/2. korsót a mázas edényekre jellemző hullámvonalak díszítik, a XXXI/4a—4b. füle besimított, vállán bekarcolt motívum (Alföldi 1932: 64., 20. kép). A forma egy általánosan elterjedt IV. századi korsótípus, mely a IV. század végén és az V. század első felében már főleg besimított díszítéssel fordul elő.

80 A 28. típus egyedi forma, válla sűrű bordázassál díszített. Pereme hiányzik. A műhely jellemző galléros peremű korsóinak karcsúbb változata. A 29. típusú kétfülű korsó pontos analógiáját nem ismerjük. Tojás alakú teste Leányfalun gyakori forma, díszítése ugyancsak (bekarcolt hullámvonalak). Van a késő római mázas kerámiában egy kétfülű korsótípus, melynek fülei ugyanígy a nyakon lévő bordából indulnak. Peremük többnyire egyenesen álló osztott perem, de alakjuk gömbölyűbb, mint a leányfalui edényé, pl. Budakeszi, Somodorpuszta, Intercisa, Csákvár, Tokod.

81 A forma rajnai üvegedények agyagutánzata. A Rajna vidéken IV századi mázas változatban is előfordul, pl. Krefeld-Gellep.

82 4. A mázas korsók díszítése többnyire bekarcolt hullámvonal. Ami lehet szabálytalan (30. tip.), egyvagy kétsoros. Kombinálhatják ívmintával (29. tip.), fogaskarcolással (33. tip.), de általában benyomott pontsorokkal fordul elő (21—22., 33.). Egyedi díszítés a 22. típus behorpasztása. Fogaskarcolt díszítés az edény egész felületén hullámvonal nélkül is lehet (31. tip.). Mindig az edény válla és hasa, nem pedig a perem díszített. Nyakán legfeljebb egy-két bekarcolt vonal fut körbe. A 28. típus vállát sűrű bordák borítják. Ezek a bekarcolt és benyomkodott díszítések a mázas korsók legutolsó, IV. század végi, V század eleji csoportjára jellemzőek, pl. Tokod, Pilismarót, Intercisa, Gorsium, Bp.-Gazdagrét stb.

83 c) Széles szájú, egyfülű korsó: 25. tip. (18. t.) A 25. típus elég ritka forma, leginkább a műhely szokásos fazéktípusára hasonlít, kicsit nyújtottabb nyakkal. Zöld mázas. Ismerünk egy hasonló edényt Dunabogdányból, de nagyobb szájátmérővel. Ilyen formához tartozhatott egy nagykanizsai, függőleges simított sávokkal díszített peremtöredék is.

84 A forma a Rajna-vidéken is feltűnik a IV század második felétől az V század első feléig, érdes felületű kivitelben, pl. Krefeld-Gellep.

85 C) Bögrék: 22. t. 1., 4. tip. a) Az 1. típus egy kis alul hasasodó egyfülű bögre, sárga mázzal. Nem túl gyakori forma. Hasonló edényeket találunk mázatlan kivitelben Intercisán, Keszthely-Fenékpusztán. Valamennyi lelőhelyen simított változatban is létezik.

86 A leányfalui edény kicsit szélesebb szájátmérőjű és laposabb forma az említett analógiáknál. b) A 4. típus egyszerű, kihajló peremű kis bögreforma. Hasonló edények gyakoriak a IV századi temető- és telepanyagban (pl. Lányi 1972: Abb. 40/5.). D) Fazék: 2 9. tip. (26. t.) a) Egyfülű, behúzott nyakú, alávágott peremű, gömbölyű fazék. Pereme fedőnek kiképzett. Sárgászöld mázas. (A típusba sorolható másik három töredék mázatlan, csillámos, illetve apró kavicsos anyagú.) Hasonló formájú, de nem pont ugyanilyen, fül nélküli edények előfordulnak más késő római lelőhelyen is, pl. Intercisa, Pilismarót, Keszthely-Fenékpuszta, Cortanovci stb.

87 A forma a késő római kerámiában elég ritka. Brukner egy I—IV századig használatos típusból vezeti le (Brukner 13. tip. 105., 108.). 19