Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok
nyosnak, hogy az ún. szarmata csatok és szíj végek többsége provinciális készítmény, vagy a római tárgyak hű másolata. A szarmata, viseleti előzmények, a keleti, rokon leletek alapján az a valószínűbb, hogy e csatok és szíjvégek a római tárgytípusoknak, a szarmata átvétellel létrejött, alföldi változatát képviselik. Az ilyen csatokkal és szíjvégekkel szerelt övek, bokaszíjak, öv—bokaszíj készletek a II. század középső harmadában már az alföldi, szarmata férfiviselet sajátos kellékei, s többségükben helyi, szarmata készítmények lehettek. Megemlíthető, hogy a szarmata sírleletekből származó csatok és szíjvégek rendeltetése, viseleti szerepe lényegében tisztázott; a rokon, provinciális leletek rendeltetése (az eltérő lelőkörülmények miatt) korántsem egyértelmű. A hévizgyörki 28. sírban, a medencénél két csat feküdt. Nagyméretű vascsat (13. tábla 2.) а keresztcsont fölötti csigolyákon, csatfejjel a váz bal oldala felé; a szeméremcsontoknál ezüst, szarmata csat, fejjel a jobb oldal felé, szíjvége a bal combcsontnál (13. tábla 3—4.). Az öltözethez tehát két, egymástól lényegesen különböző, s ellentétesen becsatolt öv tartozott. Nem dönthető el, melyik övhöz tartozhatott a sírba, nem viseletnek megfelelően elhelyezett kard. Más sírleletek szerint a váz jobb oldalán talált csiholó, kova, ár (valószínűleg zacskóban vagy tarsolyban) és a bal oldalon előkerült kés a szarmata csatos, keskeny övre lehetett függesztve. 190 Hévizgyörkhöz hasonlóan két öv lehetett a szadai sírleletben: 3 cm-nél szélesebb öv, lemezes testű, téglalapos keretű, kéttagú ezüstcsattal és nyújtott trapéz alakú, korongvégű, ezüst szíjvéggel; valamint egy keskeny, 1,5—1,7 cm szélességű, ezüst, szarmata csattal záródó öv, melynek szíjvége nem került a múzeumba. 191 Hajdúdorog, 1. sír: ezüst szerelékű, legalább 4 cm széles öv, téglalapos pántveretekkel, csuklótengelyes, téglalapos testű, szögletes keretű csattal és jóval keskenyebb, hosszú lemezű, karikás rudacskában végződő szíjvéggel; s a keskeny, kb. 1,2 cm szélességű öv, egytagú, szarmata csattal, szíj vég nélkül. 192 Az öv—bokaszíj garnitúrák kapcsán már idézett, vizesdpusztai leletnél nem bizonyos, hogy a bronz, aranyozott bronz szíj veretek, téglalapos csatok a lószerszám tartozékai, lehetnek öv részei is. 193 E sírleletekhez — Vizesdpusztán a kalcedon markolatgombok 194 jelzik — kard is tartozik. Hévizgyörkön a csatok és szíjvég sírbeli helyzete megfelelhet Hazanov kardfüggesztés-rekonstrukciójának, a szélesebb övhöz, jobb csípőnél csatlakozó, keskeny, övszerű kardszíj 195 sírbeli képének. Nem teszi bizonyossá ezt a rekonstrukciót az, hogy sem a hévizgyörkin, sem a hazai, szarmata kardok többségén nincs nyoma függesztőszerkezetnek, a kardszíj tehát bármilyen lehetett; a medence környékén előkerült, szarmata csatok és szíjvégek pedig, általában övhöz tartoztak. Nem függvénye egymásnak a két öv és a fegyver viselése. Pl. a szentes-kistőkei 133. sírban a vas, szarmata csat a bal medencénél, szíjvége(?) a combcsontok között került elő. Jobb medencénél a pásztorkészség tárgyai, közelükben kisméretű vascsat, s a lelethez a szarmata csatnál szélesebb testű, nagyobb vascsat is tartozik. 196 A szarmata népek szállásterületének egy másik határvidékén, az ÉKaukázusban is ismert ilyen viselet. A Podkumok folyó melletti temető egyik legkésőbbi (III. század első fele), 26. sírjában a széles övre való vascsat a mellkas alsó részén, a keskeny öv csatja, karikával a jobb oldal felé, a medencében feküdt. 197 A hazai, késő szarmata leletanyagban 198 legjobb példája a Hódmezővásárhely-Kopáncs, 3. sír: keskeny bronzpántokkal merevített, 6 cm széles öv a derékon, csuklótengelyes, szögletes keretű, lemezes testű csattal. Combcsontok felső része fölött a keskeny öv csuklótengelyes, félkörös karikájú, lemezes testű csatja és egytagú, karikás-rudacskás végű szíjvége. Mindkét öv és a lábbeli szíjazatához tartozó szíjvégek provinciális készítmények. 199 A két öv tehát nemcsak az Alföldön, hanem a keleti területen is része a szarmata férfiviseletnek. Az Alföldön a II. századtól a késő szarmata periódus végéig megtalálható. Derékon viselték a szélesebb övet (Hévizgyörk, Hódmezővásárhely, É-Kaukázus), a keskenyebb övet lejjebb, a csípőkön (Hévizgyörk, É-Kaukázus). Hódmezővásárhelyen a keskeny öv szerelékei — viseleti szempontból — mélyen a csípők alatt kerültek elő. Ha ez a helyzet ténylegesen viseletnek felelt meg, nem zárható ki, 166
