Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok

hogy egymáshoz is kapcsolódó, ilyen értelemben kettős öv 200 lehetett a sírban. Az említett, alföldi sírleletekben a széles öv szerelékei — nyilván a teljes öv — a római provinciális kézművesség termé­kei. Hévizgyörkön a nagyméretű csat behajló előoldala mutat rokonságot kora császárkori csa­tokkal. 201 A hévizgyörki 28. sírban, a bal deréktájon, közvetlenül a kard mellett nagyméretű kalcedon­gyöhgy (13. tábla 10., 16. tábla 10.) feküdt. A szarmata férfitemetkezésekben, többnyire szintén a bal medence közelében előkerülő, általában egy-egy, nagyobb gyöngy viseleti szerepe nem tekinthető tisztázottnak. Ma már bizonyos, hogy ezek a gyöngyök sem az alföldi, sem a keleti területeken nem függnek össze fegyverviseléssel; talán az övre függesztett zacskó vagy tarsoly, kés tartószíján lehet­tek, esetleg az öltözethez tartoztak. 202 A férfisír aranylemezzel borított fibulája (ún. Einsprossenfibel, 12. tábla 7.) a szarmata lelet­anyagban ritka, északról, vandál területről (przeworski kultúra) származó ékszer. Hazai példányaival, a tiszavasvári fibula kapcsán, legutóbb Istvánovits Eszter foglalkozott. 203 A hévizgyörki és tiszavas­vári fibulák alakja lényegében megegyezik, a hévizgyörki fibula lábrésze valamivel keskenyebb. Egyezik tengelyes, csuklós tűszerkezetük is. Nagyon hasonló az aquincumi példány alakja, Útszerke­zete viszont (a tartófül alapján) külső ívű rugótekercses volt. 204 Mindhárom fibula kengyele síko­zott, belül homorú. Lapos, széles, tömör kengyel és töretlen ívben kiszélesedő lábvég jellemzi a Kis­zombor B. 56. sír fibuláját, melynek tengelyes rugótekercsét félhengeres borítás fedte. 205 Mind a négy fibula bronz, az alföldiek aranylemez borítása részben préselt mintázatú. Az aquincumi fibulát Koyrig I- aranyozottnak írta, ami a fibulán levő vájatok alapján itt is lemezborítást jelent. 206 Közös jellemzőjük még a félkörhöz közelítő, viszonylag nagy fibulatest („fejlap"). A hévizgyörkihez formá­ban legközelebb álló, de áttört kengyelű aquincumi és tiszavasvári fibulák Almgren 129. típusának fe­lelnek meg, aki a 127—131. típusokat az idősebb császárkor legkésőbbi szakaszára, a fiatalabb császár­kor kezdetére (II. század közepe—második fele) keltezte. 207 Godlowski szerint a przeworski kultúra anyagában az Almgren 129. típusú fibulák a kvád— markomann háborúkat közvetlenül megelőző évti­zedekre jellemzőek, de fiatalabb leletegyüttesekben is előfordulnak. 208 A 28. sírban eltemetett férfi viseletének megfigyelt részletei (nagy gyöngy a bal deréktájon; övre függesztett pásztorkészség és kés; egy széles és egy keskeny öv; utóbbi és a bokaszíjak alkotta, egysé­ges garnitúra viselete) megtalálhatók a korban közelálló, alföldi sírleletekben, s megegyeznek a DK­európai, szarmata férfiviselet megfelelő elemeivel is. Egyéb tárgyak A hétköznapi életben használatos eszközök közül a kés és az ár mind a nő, mind a férfi mellékle­tei között szerepel. Mindkét kés egyenes pengéjű, középső állású, széles nyélnyúlvánnyal, ezen a nyél famaradványaival (3. tábla 12., 14. tábla 11.). Késhüvelynek nincs nyoma, a 28. sír késhegyén levő maradvány a kard hüvelyborításának darabkája lehet. Az árak (3. tábla 13., 13. tábla 14.) hegyrésze kerek átmetszetű, a sírba fa (28. sírnál 0,76 cm átmérőjű, hengeres) tokba dugva kerültek. A 14. sír árjának nyéltüskéje szögletes metszetű, rajta a nyél farostjai. A 28. sír példányán a nyéltü kének csak kezdete van meg, ezért csak valószínű, hogy ez is szögletes lehetett. A férfisírban az árral együtt ke­rültek elő a tűzgyújtó készség tárgyai, a római korban általánosan használt, karikás fogójú csiholóvas és a kova (13. tábla 12—13.). 209 Kimondottan munkaeszköz a 14. sírban, a ládikából előkerült orsó­gomb (10. tábla 29.). Kettős, eltérő nagyságú, csonka kúpos formája az I. századtól a III. század köze­péig gyakoribb az alföldi, szarmata női sírokban. 210 A hévizgyörki 14. sír vas szerelékes, bronzszögekkel szerényen díszített, faládikója a legegy­szerűbb ékszerládikák közé tartozik, római provinciális, bizonyára pannóniai készítmény. 211 Rendel­167

Next

/
Oldalképek
Tartalom